Petra

Lévay Petra példátlan sportteljesítménye Dél-Afrikában, méltatlan mellékzöngékkel

2015. 03. 05.
Petra

Sportszervezőink, Kis Gyula és Őszi Krisztián segítették a paralimpiai szereplés eléréséért életmódot váltó versenyzőnket, aki a kvalifikáció szemszögéből fontos Világkupa versenyén bukott, felállt a padlóról és a negyedik helyen ért célba. De jött egy újabb pofon…

Nem mindennapi kvalifikációs versenyt tud a háta mögött triatlonozónk, Lévay Petra, aki egy évvel ezelőtt fontos döntést hozott és életmódváltásának köszönhetően megtette első lépéseit egyik legfőbb álmának, a paralimpiai szereplés elérésének megvalósításáért. Végtaghiányos sportolónk a Világkupa-sorozat dél-afrikai állomásáig vezető úton számos segítséget kapott sportszakmától, így felkészülését a triatlon honi világában meghatározó alaknak számító Kis Gyula, valamint az országúti kerékpározás és spinning sportösztöndíjasa, Őszi Krisztián segítették. A legnehezebb pillanatokban - mikor egy apró gesztus is sokat jelent - Kovács András, valamint a január óta edzői minőségben is lányunk mellett álló Erdélyi Nándor támogatta.

Miután júliusban hirdeti ki, hogy a nemzetközi szövetség döntésének értelmében kik kerülhetnek be a tág paralimpiai keretbe, így a pontszerző futamok közé tartozó, East Londonban rendezett verseny jelentős állomásnak ígérkezett Petra életében. Betegség és családi okok miatt végül egyedüli magyar sportolóként utazott ki Dél-Afrikába, ennek ellenére izgatottan várta a viadalt:

levayEljött a verseny napja, pontról pontra átvettünk mindent Nándival az edzőmmel és teljesen összeszedettnek, felkészültnek éreztem magam. Kimentünk a pályára, elmentem bicózni egy kört. Megnyugodtam, mert nem tűnt annyira keménynek a pálya – a madridi verseny óta a biciklis szakasz mumus számomra. A többire azt gondoltam, úgyis megoldom. Láttam a versenytársaimat, előző nap még beszélgettem is a francia ellenfelemmel, aki rendkívül jófej volt. Olyannyira izgultam, hogy amikor elindultunk a szállodából, véletlenül a sofőr helyére ültem be.

A 17 fokos, hullámzó óceán némiképp lehűtötte Petra kedélyeit.

Tudni kell, hogy egyrészt Magyarországon a téli időszakban nem lehetséges nyílt vízben edzeni, másrészt a hullámlovagláson kívül még nem sokszor úsztam komolyabban sós vízben. Sajnos be is igazolódott a gyakorlatlanságom, mert az első pár méteren nagyon fejbe vágott a sok hullám – lelki és testi értelemben egyaránt. Túljutottam rajta, futás a bringához.”

Közel 400 méteres szakasz vezetett a depóhoz, a kissé szédelgő Petráról edzője rántotta le a neoprén ruhát. Mindezek ellenére versenyzőnk kifejezetten lendületesen indította a mumusnak számító biciklis etapot, …

“… ehhez képest nagyjából a harmadik kilométernél lekószált elém egy pár. Értsétek jól, lekószált! Nem átfutott, vagy átsietett, hanem lekószált! Kiabáltam, hogy menjenek le, de ez nem történt meg… Buktam egy hatalmasat, csúsztam hosszan a betonon. Nem lassítottam egyáltalán, mert nem hittem el, hogy nem mennek le. Az utolsó pillanatban próbáltam elrántani a biciklit és akkor megtörtént a baj. A szervezők sehol nem voltak… Amikor feltápászkodtam, kiabálást hallottam a hátam mögött. Később kiderült, hogy a bemelegítésen lévő versenyzők mentek utána a párnak, hogy felelőtlenségükért számon kérjék őket. Nagyon komoly baj is történhetett volna. Biztos vagyok benne, hogy ez a sok szeretet, amit kaptam, óvott meg attól, hogy bármim eltörjön, vagy a bringámnak, Harcosnak komolyabb baja legyen.

Petra összekaparta magát a hámsérüléseiből, de a folytatás során nem dobta fel az a látvány, hogy a jobb oldala, a biciklije, a rajtszáma, mondhatni mindene tiszta vér. Az a tudat viszont örömmel töltötte el, hogy érzékelése szerint még így is a harmadik helyen haladt. Az utolsó etapra, a futásra minden erejét össze kellett szednie, ugyanis az esés közben minden frissítője kiborult. Márpedig a 31 fokos hőségben egy órán keresztül a sós vízből kortyolni minden volt, csak épp mámorító érzés nem. A nagy szembesülés azonban még váratott magára.

A két körös futás során előbb az angol ellenfelem, a francia haladt el velem szemben… majd az amerikai is. Ekkor szembesültem azzal, hogy a negyedik helyen haladok. Előtte egyáltalán nem láttam őt, nagyon furcsa, mert az 5. helyen haladó dél-afrikai lányt is nyomon követtem. Ezek után már tényleg csak a becsület vitt és az, hogy sose szabad feladni.”

Egy éves triatlonos múlttal a háta mögött példátlan sportteljesítménynek számít Petra negyedik helye. A megpróbáltatásoknak köszönhetően a célban nála és az őt váró szövetségi kapitánynál, dr. Litavecz Annánál egyszerre tört el a mécses. Az igazi csattanó csak ezután következett:

“Hosszú órák voltak mire Nándi és Anna helyre rakta a lelkem és elhitette hogy igen is nagy dolog ez az egész, becsülettel helytálltam. Este újabb pofon érkezett, mert kizártak a versenyből. Érthetetlen, mert végig engedtek, befutottam, egy büntetőkártya felmutatása, vagy bármilyen figyelmeztetés nélkül. Az ok kiderítése és a hivatalos lépések folyamatban vannak, mert ezt nem lehet ennyiben hagyni. Sajnos ezúttal nem túl vidám a történet, de ez is egy fontos állomás volt.

Also available in English.
ELTE ELTE HÖK ELTE KK ELTE Online JOMA MEFS Újbuda Sport Újbuda kerületi önkormányzata ESN ELTE Sport Kft. ELTE Alumni BGA NEA Biotech