„Nehezen de sikerült” - Információs Rendszerek tanszék Vízinap 6.0
Az ELTE Információs Rendszerek tanszék Vízinapot tartott a BEAC sportpályázatának jóvoltából! Az eseményről készült beszámolót Gombos Gergő tollából olvashatjátok!
Végre vége a COVID-járványnak és újra találkozhatunk kollégákkal. Mi is lehetett volna jobb, mint egy vízinap. Ezt a napot szerettük volna 2021-ben megrendezni, de sajnos a körülmények ellenünk voltak. Az eredeti terv egy tavaszi kivonulás volt, de jött egy csőtörés a vízitelepen, ami miatt az eseményt őszre kellett szerveznünk. Végül az őszi időpontban 3 napos esőzés után hatalmas szélvihar volt, emiatt ismét alkalmatlan volt a vízitelep a fogadásunkra. 2022-ben azonban sikerült egy jó napot kiválasztanunk, bár kicsit melegre sikeredett, majdnem 40°C volt aznap. Ismét bevásároltam előzőnap és vártuk a várva várt pénteket. Dél körül megérkeztünk a helyszínre és neki is álltunk a paprikás krumplinak.
A pályázat idén a sárkányhajó helyett SUP-ot biztosított nekünk, aminek sokan örültek, mert még sose próbálták. Mivel nem ismertük a technikáját, így egy nagyon kedves oktatót kaptunk Ramóna személyében, aki már ott volt a telepen mire odaértünk. Mivel ez a nap legmelegebb időszaka volt, így úgy döntöttünk, hogy képezzen ki 2 embert (köztünk engem is) a SUP használatára és a később jövőket majd mi megtanítjuk. El is indultunk az oktató körre, ahol (Ramóna állítása szerint) könnyen megtanultuk hogyan is működik ez a vízi eszköz. 10 perc után már bátrabban kezdtünk lapátolni, aminek meg is lett az eredménye, mert megtudtam, hogy ebben a melegben mennyire jó a vízbe csobbanni. Visszatértünk a telepre és megköszöntük Ramónának az oktatást. Közben a tűz már égett, a krumpli meg lett pucolva és a hagyma is már a bográcsban volt.
Az érkező kollégák közül voltak, akik logikai fejtörőket, ördöglakatot hoztak, amivel szintén nagy sikert arattak. Természetesen a sporteszközök is előkerültek: íjászat, amerikai foci és az elmaradhatatlan mini ping-pong, de a legnagyobb siker a SUP volt. Olyan érdeklődés volt, hogy több turnusba mentünk le a vízre. Én a legjobb tudásom szerint mindenkinek átadtam, amit Ramóna tanított nekem. Közben elkészült a kései ebéd is, amiből mindenki olyan jóízűen evett, hogy elcsendesedett a telep. Miután mindenki jól lakott és kellően elfáradt összepakoltunk és elindultunk haza, és bár azt mondtam, hogy nem szervezek többet, most azt mondom, hogy jövőre ugyanitt! Köszönjünk a vízitelepnek, a BEAC-nak és Ramónának!