Mi is ez az Egri-Erbstein Kupa (EEK), amelynek idén tavasszal egészen a döntőjéig jutott a BEAC nagypályás labdarúgócsapata?

Az EEK a legendás, nemzetközi hírű edzőről – és éppen a BEAC 1920-s évekbeli aranykorában egy akkori ellenfelünknél, a BAK csapatában játszó futballistáról – elnevezett második számú budapesti kupa. Négy évvel ezelőtt hívta életre az MLSZ Budapesti Igazgatósága, kiváló kezdeményezésként. Az eddigi években vagy nem jutottunk túl elegendő fordulón a Budapest Kupában (az első számú fővárosi kupában), hogy kvalifikáljuk ide magunkat, vagy éppen a budapesti másodosztályban játszottunk, ami kizárta, hogy ebben is részt vegyünk; a kupa ugyanis a budapesti harmadik és negyedik osztály csapatai számára kerül kiírásra. Ahogyan valahol találóan írták, tulajdonképpen ez az igazi amatőr fővárosi kupa: bizonyos, hogy ezekben az osztályokban senki sem pénzért játszik.

Érdekesség még, hogy az egész kupa elindítása a BAK csapata által megrendezett 2019-es Egri Erbstein Tornához kötődik, amin akkor, a kezdet kezdetén – a fekete-kékek szíves meghívására – mi is részt vehettünk.

Nagyon örülünk, hogy idén bejutottunk az EEK-ba, és hogy egyből egészen a döntőig sikerült eljutnunk. Még kiemelném, hogy idén nem csak az első csapatunk játszott ebben a kiírásban, hanem – egy ősz végi kvalifikációs tornával – a második csapatunk is feljutott a kupa főtáblájára, amire szintén büszkék lehetünk.

Hogyan jutott el ide a csapat?

Első csapatunk ősszel két kört is sikerrel vett a Budapest Kupában, így bekerült a legjobb nyolc BLSZ III-IV-es kupacsapat közé. Főképp az első osztályú Ludovika elleni 1-1-es döntetlenre lehetünk igazán büszkék. Egy-egy hasonló kupabravúrunk persze be-becsúszik olykor, de ezek mindig nagyon emlékezetesek is maradnak. Aztán jöttek a tavaszi meccsek, már az EEK-ban, egyre nehezebbek természetesen. Az első fordulón könnyen túljutottunk, a második fordulóban a jó Griff&Bulls ellen egy kiváló első félidő elég volt a biztos továbbjutáshoz (4-1), az elődöntőben pedig a szintén erős Inter 04 ellen játszottunk egy kiváló, igazi kupahangulatú, feszült, kemény meccset (3-2).

Hova helyezed az elmúlt évek sikerei között ezt a kupadöntőt?

Persze ez egy kicsit szubjektív, de azt hiszem, hogy az elmúlt tíz év sikerei közül ez a döntőbe jutás a harmadik helyre tehető. Legnagyobb sikerünk a 2016-os BLSZ III-as ezüstérem volt. Egy nagyon erős, azóta BLSZ I-es TF mögött maradtunk le csak néhány ponttal. Azóta voltak még nagyon szép szezonjaink, amik közül a második helyre a 2023-as BLSZ III-as bronzérmet és az akkor még kétcsoportos BLSZ II-be történő feljutást tenném. Ez a mostani kupadöntő jelenleg a harmadik a listámon. Viszont ha győzünk, akkor nálam az első helyre ugrik! Akkor „papírunk lesz róla”, hogy tényleg a miénk az egyik legjobb BLSZ III/IV-es csapat. Nem lesz könnyű dolgunk, mert a Hungarian Talents FC ugyan negyedosztályú, de nagyon erős gárda, nem véletlenül jutottak be persze a döntőbe.

Visszatérve az eredményekre. A már említettek mellett persze volt érme a második csapatunknak, a veteránjainknak is az elmúlt években, szóval szerencsére így, öt lelkes csapattal, évről évre mindig tudunk ünnepelni valamit.

Milyen a hangulat most a BEAC focicsapataiban? Hogyan készültök a kupadöntőre?

Ez lesz a záró meccse az egész szezonunknak, remélhetőleg sok fekete-fehér-sárga színben szurkoló klubtársunkkal, szimpatizánsukkal!

Ha az első csapatunk szezonját és főleg a tavaszt nézzük, az EEK-döntő nélkül igazán csalódottak lennénk. Az élmezőnyt céloztuk meg a szezon legelején, de aztán nagyon nem úgy alakult sok meccsünk a BLSZ III-ban, ahogy terveztük. Viszont szerencsére itt van ez a kupasorozat, amire már a kezdetektől készültünk, célul kitűzve a jó szereplést, és ahol az igazi harcos arcát tudta mindvégig mutatni a csapat! Ezért is nagy eredmény mindez, és szuper esemény lesz ez a kupadöntő, amit már nagyon várunk.

Az utóbbi hetekben egyébként magára talált a csapatunk, reméljük, kitart ez a forma egészen május legvégéig. A meccs a Kelen füves pályáján lesz, ami már önmagában is jó élmény lesz. A szervezőknek hála fogunk tudni egyet edzeni az utolsó héten a meccs helyszínén is.

Kérdezgetve a szenior játékosainkat, kutatva kicsit a BEAC történetében: az elmúlt évtizedekben biztosan nem játszottunk kupadöntőt. De továbbmegyek, könnyen lehet, hogy az 1926-os Magyar Kupa-döntő óta (ahol végül legendás körülmények között, de vereséget szenvedtünk) nem játszott a BEAC jegyzett, MLSZ által kiírt labdarúgó kupában az aranyért. Szóval egy olyan meccs lehet ez, amilyen már nagyon-nagyon régen nem volt a BEAC életében. Remélem, ezért is, hogy sokan leszünk, és jó hangulat lesz május 31-én. És jó meccs! És ha minden jól alakul: egy emlékezetes győzelem!