DSC 2693

Régi-új BEAC-díjak az emlékév alkalmából

2018. 10. 30.
DSC 2693

A BEAC vezetősége a klub hagyományainak, az egykori kiváló sportolók emlékének ápolása céljából, valamint a jelenkori kiemelkedő BEAC sportolók, vezetők, szervezők és támogatók díjazására kitüntetéseket ad át az emlékév alkalmából

Az 1898-ban alapított Budapesti Egyetemi Atlétikai Club vezetősége a sportklub hagyományainak, az egykori kiváló sportolók emlékének ápolása céljából, valamint a jelenkori kiemelkedő BEAC sportolók, vezetők, szervezők és támogatók díjazására az alábbi díjakat alapítja a BEAC-120 emlékév alkalmából.

A gravírozott emlékplakettek a BEAC egykori, 1930-as évekbeli emlékplakettjének mintájára készülnek arany, ezüst és bronz színezéssel.

A díjak a BEAC-120 emlékévet lezáró Ünnepi Közgyűlésen, 2018. november 7-én kerülnek átadásra az ELTE Aula Magnában.

1. BEAC Örökös Tag – a díjat azon személy kapja, aki legalább 20 éven keresztül tagja volt a sportegyesületnek és ott aktív sport vagy sportvezetői tevékenységet folytatott.

2. BEAC Örökös Bajnok – a díjat az a személy nyerheti el, aki Európa-bajnokságon 1-3. helyezést, illetve világbajnokságon vagy olimpián 1-6. helyezést ér el a klub tagjaként.

3. Yolland Arthur-életműdíj – életműdíjban részesíthető a BEAC azon tagja, akinek sokéves kiemelkedő munkássága, életműve példa a klub megmaradásáért, fejlesztéséért végzett odaadó munkálkodásra.

A BEAC az 1930-as években történetének legsikeresebb korszakát élte, mely leginkább a tanárelnök Yolland Arthur, az ifjúsági elnök Esterházy László, és főtitkár Pluhár István „hármasnak” volt köszönhető.
Az 1931-ben megalakult Testnevelési Intézet vezetője a nyelvész és irodalomtörténész, a Tudományegyetem tanára, Yolland Arthur lett. A cambridge-i egyetemen végzett sportember – aki 1897-ben az első magyarországi nemzetközi futballmérkőzésen is játszott – 1919-től 1946-ig kisebb megszakításokkal hosszú éveken keresztül volt a BEAC tanárelnöke és fejtette ki hathatós munkáját az egyetemi sportéletben.

4. Németh Angéla-díj (év sportolója díj) – a díjat az év legsikeresebb BEAC-os sportolója, csapata, csapattagja kapja

Németh Angéla gerelyhajítóként 1965-től 1972-ig szerepelt a magyar válogatottban. 1968-tól 72-ig volt a BEAC sportolója. Két olimpián vett részt, 1968-ban Mexikóvárosban 60,36 méteres dobásával olimpiai bajnoki címet nyert. 1969-ben, az athéni Európa-bajnokságon ő szerezte meg a magyar női atlétika második Európa-bajnoki címét. Pályafutása alatt háromszor javította meg a női gerelyhajítás magyar csúcsát, ő az első magyar gerelyhajítónő, aki túldobta a hatvan métert. 1969-ben dobott magyar csúcsát csak 1974-ben tudták megdönteni. 1972-ben a magyar sportolók nevében ő mondhatta az olimpiai eskü szövegét. Az olimpia utáni sérülése miatt felhagyott a gerelyhajítással. Németh Angéla életének 68. évében, 2014-ben hunyt el.

5. Bay Béla-díj (év edzője díj) – a díjat az év legsikeresebb edzője kapja

Bay a magyar vívósport emblematikus figurája. Az egyetem jogász hallgatójaként 1927-től 1951-ig versenyzett és edzősködött a BEAC színeiben, majd a válogatott edzője, szövetségi kapitánya lett. Tevékenységének 27 éve alatt a magyar vívók 8 olimpián 18 arany-, 11 ezüst- és 12 bronzérmet, a világbajnokságokon pedig 34 arany-, 41 ezüst-, és 33 bronzérmet nyertek.

6. Rajczy Imre-díj (szervezői díj) – a díjat kiemelkedő sportszervezői munkáért a klub szakosztályainak munkatársa, sportszervezője, a szakosztályi munkában résztvevő hallgató, ELTE sportösztöndíjas kapja

A sport mindig kitüntetett helyet foglalt el Rajczy Imre életében. Az egyetem megkezdése után rögtön beiratkozott a BEAC-ba, ahol Gerentsér László mester vezetése alatt kezdett versenyezni. Az eredmények sem maradtak el, 1934-ben a kardcsapat tagjaként aranyéremmel tért haza a varsói Európa-bajnokságról. Az 1935-ös budapesti főiskolai világbajnokságon Rajczy három színtéren bizonyított: a VB rendezőjeként egy sikeres világversenyt bonyolított le, egyéniben és csapatban pedig a dobogó legfelső fokára állhatott. Majd az Európa-bajnokságon csapatban megvédték bajnoki címüket. Az 1936-os berlini olimpián a legfényesebb arany is a nyakába kerülhetett, 1937-ben pedig kiteljesedett a fiatal Rajczy Imre pályafutása: 26 évesen a párizsi világbajnokságon a hőn áhított VB címet is sikerült megszerezni csapatban, majd az olaszországi San Remóban az Aranykard versenyen egyéniben is diadalmaskodott, így a világranglistán átvette a vezetést. Fiatal kora ellenére Európa-, világ- és olimpiai bajnokként vehette át a Pázmány Péter Tudományegyetem díszgyűrűjét, a Lovagkeresztet, a Signum Laudist és a Toldi Arany- és Ezüstérmet.

A magyar kardvívó csapat győzelme után, 1936 - Berlin (jobbról Rajczy, Berczelly, Rajcsányi, Kovács, Kabos)

7. Eötvös-díj (ELTE dolgozói díj) – a díjat az ELTE azon vezetője, oktatója, dolgozója kapja, aki sokat tett a BEAC és az egyetemi sport ügyéért

1898-ban a Tudományegyetem oktatói közül Dr. Záborszky István tanársegéd, és Dr. Klupathy Jenő egyetemi tanár aktív tevékenysége győzte meg báró Eötvös Lorándot, akkor már világhírű fizikust, a Tudományegyetem korábbi rektorát és egyben lelkes természetjárót, hogy vállalja el az új sportklub elnöki tisztét, akinek elnökletével 1898. november 5-én megalakult a BEAC. November 5-én jóval a közgyűlés megnyitása előtt százával gyűlt össze az ifjúság a Budapesti Tudományegyetem I. számú tantermében. Az alapszabályok felolvasása után falrengető éljenzés fogadta az egyesület első elnökének megválasztott báró Eötvös Lorándot, aki e szavakkal fordult hallgatósága felé:
„Valami hosszasan indokolni azt, hogy mily nagy szüksége van az ifjúságnak egy sportegyesületre, ezt elmondták már előttem s ezt ismételni felesleges dolog. Önök még az élet lépcsőjén állnak uraim, s azért vágyódnak a sportra, hogy ezáltal is mindig és mindig jobban férfiakká váljanak.”

8. Speidl Zoltán-díj (ELTE hallgatói díj) – a díjat az ELTE azon hallgatója, hallgatói képviselője kapja, aki a legtöbbet tett a BEAC és az egyetemi sport ügyéért

Speidl Zoltán rendkívül sokoldalú és tehetséges ember volt. Sportkarrierjét a Magyar Úszó Egyletben, mint úszó kezdte, majd a BEAC-ban, mint síkfutó ért el kiemelkedő sikereket. 1901-ben 440 yardon megnyerte a magyar, 1000 méteren az osztrák bajnokságot. Részt vett az 1900. évi párizsi olimpián, ahol a magyar futók közül egyedül ő ért el helyezést, ötödikként ért célba.
Joghallgatóként a BEAC vezetőségében is helyet foglalt, főtitkárként és az Egyetemi lapok újságírójaként sokat tett az egyetemi sport népszerűsítéséért. Komoly sportújságírói munkát is végzett, a Sport-Világ főszerkesztője volt, de ő alapította Stankovits Szilárddal a Nemzeti Sport elődjének számító, rövid életű Sportkedvelő című lapot, ahol az első magyar atlétikai szakcikket írta a modern rajttípusokról. A BEAC képviseletében részt vett a Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-es megalapításában és a szövetség titkárává választották. Emellett pedig ő volt az első magyar bajnoki futballmérkőzés játékvezetője is. 1907-ben lefordította a BEAC-ban tanfolyamot vezető japán Sasaki Kichisaburo szakkönyvét, ezzel megalkotta az első nem japán nyelvű dzsúdószakkönyvet.

9. Szokolyi Alajos-díj – a díjat azon személy kapja, aki sokat tett a BEAC-ért, az egyetemi sport fejlesztéséért, anélkül, hogy a klub tagja lett volna

Szokolyi Alajos, Magyarország első olimpiai érmes sportolója, a MAC kiváló atlétája a Tudományegyetem orvostanhallgatójaként vállalt aktív szerepet a BEAC szervezésében és sokat tett a BEAC-os atléták sikereiért. Saját anyagi kiadásait nem sajnálva edzette az atlétákat, nem egyszer maga fedezte a nemzetközi versenyek részvételének teljes költségét.

Also available in English.
ELTE ELTE HÖK ELTE KK ELTE Online JOMA MEFS Újbuda Sport Újbuda kerületi önkormányzata ESN ELTE Sport Kft. ELTE Alumni Jooble BGA NEA