50 éves Németh Angéla aranya

1968. október 14-én Ránkyné Németh Angéla, a BEAC atlétája, megszerezte a mexikói olimpia első magyar aranyát és a sporttörténelem első magyar gerelyhajító olimpiai aranyérmét!

A jeles évfordulót ünnepelve az idén 120 éves BEAC, a Ránky család, valamint az Állatorvostudományi Egyetem képviselői október 15-én közösen koszorúzták meg Németh Angéla egykori munkahelyén állított emléktáblát.

Az eseményen részt vett Németh Angéla férje, Ránky Mátyás, lánya, egyben az Állatorvostudományi Egyetem testnevelő tanára Ránky Réka, Dr. Gálfi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektorhelyettese, Székely Mózes, a MEFS főtitkára, Csere Gáspár, a BEAC országos bajnok maratoni futója, Simon Gábor, a BEAC igazgatója, valamint a Ránky család számos tagja.

Elevenítsük fel a győzelem pillanatait:

„A magyar dobók jogos bizakodással készültek az olimpiai küzdelmekre. Női gerelyhajításban nem kellett selejtezőt tartani, a 16 jelentkező mind elindulhatott a döntőben. 30 000 néző figyelte a küzdelmeket… Első dobások: Rudasné 56,38, Németh 57,55, Jaworska és Janko – semmi. A második dobásra Németh Angéla gerelye remekül szállt, óriási erőt adott a lapos ívű dobásba, s íme, az eleinte túl alacsonynak hitt röppálya úgy meghosszabbodott, hogy elámult a stadion népe: 60,36 m! Egy olasz lány (Németh Angéla még a nevét sem tudta) odarohant hozzá, megölelte: „Győztél! Tied az arany.” Angéla nem győzött tiltakozni. „Nono! Még hátra vannak a többiek és még négy dobás!” Az olasz lány csak a fejét rázta: „Victoria! Nem tud túldobni téged senki”

Így született meg a BEAC 6. olimpiai aranyérme.

Németh Angéla két nagy szerelme, az atlétika és a kosárlabda közül nagy nehezen, csak mestere, Koltai Jenő határozott parancsára tudott választani. A gerelyhajítás magyar professzora olimpiai bajnokot nevelt a Testnevelési Főiskola fiatal hallgatójából, Németh Angéla így emlékszik vissza a közös felkészülés elejére:

„Jenő bával az egyetem elején ültünk le beszélni, s ő azt mondta, adjak neki négy évet és 60 méteres dobót farag belőlem. Úgy számoltam, három év a TF, az a plusz egy meg még belefér, s ő tényleg megcsinálta. A kulcs az volt, hogy a nőies hátrahajlós technikáról át kellett váltani a férfiak által alkalmazott elfordulósra.”

 

1968-ban lett a BEAC sportolója. Németh Angéla így emlékezett vissza az olimpia előtti felkészülésére:

„Az egyik dobásom elképesztően messze szállt, Németh Miki azt mondta, 63 méter volt. Azt akkor mégsem mérték le, ami furcsa volt, mert soha nem dobtam érvénytelenül. Úgy vélem, Jenő bá nem akarta, nem beszéltünk róla, de szerintem azt gondolta, hogy ha akkor világcsúcsot döntök, talán elviselhetetlenül nagy lett volna a nyomás rajtam.”

Világranglista-vezetőként utazott Mexikóba, ahol a második dobásával (60,36 méter) a legjobbnak bizonyult. A következő évben, Athénben az Európa-bajnokságot is megnyerte. 1971-ben Helsinkiben az újabb kontinensviadalon már leszorult a dobogóról. Fájlalta a vállát, s visszatért a kosárlabdázáshoz. Férje, Ránky Mátyás, volt szövetségi kapitány, kiváló kosárlabda-szakember, aki egy ideig külföldön is tevékenykedett, így a család is Angliában illetve Kuvaitban is élt.

"Koltai Jenő bácsi húzza Németh Angéla szekerét" - Szepes Béla Így győztök ti c. könyvéből

 
1968-ban a Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet szerzett, visszavonulása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd az Állatorvostudományi Egyetem testnevelőtanára volt, 1990-től csaknem két évtizeden át az intézmény testnevelési tanszékének vezetője volt. Németh Angéla életének 68. évében, 2014-ben hunyt el.

„Fiatalon visszavonultam, de sohasem bántam meg… A mi időnkben még nem volt világbajnokság, én pedig az olimpiát és az Európa-bajnokságot is megnyertem”