Pluhár István egyetemünk kiemelkedő joghallgatója, sportújságíró, testnevelési főiskolai tanár, újságíró, rádióriporter. Joghallgatóként a Budapesti Tudományegyetemen tanult, egyetemi évei alatt a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, a BEAC sportolója lett. A BEAC színeiben, egyetemi hallgatóként, Pápai névvel mint jobbfedezet és jobbszélső kétszer volt válogatott labdarúgó (1921). Játszott a svédek és lengyelek elleni válogatott mérkőzéseken. „A zömök termetű szélső gyors, technikás és veszélyesen lövő játékos volt. Futtából is kitűnően adott be és pontosan célozta meg a kaput.” (Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig)

Már 1920-tól a Nemzeti Sport tudósítója, 1924-től rovatvezetője, majd 1933 végéig főmunkatársa. A magyar–olasz labdarúgó-mérkőzés közvetítőjeként állt először a Magyar Rádió mikrofonja elé (1930. máj. 11.). 1933-tól a Magyar Rádió sportriportere, ő közvetítette a jelentős labdarúgó- és vízilabda-mérkőzéseket. Különösen a XI., berlini olimpiáról (1936) adott rádióközvetítései voltak emlékezetesek.

Tatán, Pluhár István szülővárosában a Tatai Atlétikai Club szervezésében és a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club részvételével avatták fel az emléktáblát. A résztvevők megemlékeztek Pluhár István úttörő munkásságáról, sportolói és sportújságírói tevékenységéről. A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club képviseletében Szabó László alelnök köszöntötte a megemlékezésre összegyűlt közönséget. Az emléktábla avatáson a BEAC egy 7-es számú, Pluhár feliratú mezzel emlékezett korábbi válogatott labdarúgójára.

Forrás: www.mek.oszk.hu