Látványos kisfilm készült az ELTE csörgőlabda csapatáról
Remek kisfilm készült az ELTE legújabb általános testnevelés kurzusáról. A csörgőlabdáról, a sportág szépségeiről és a benne rejlő lehetőségekről Páni Róbertet, okleveles gyógypedagógust, a kurzus oktatóját kérdeztük
Az ELTE Fogyatékosügyi Központ és a BEAC együttműködésében a 2016/2017-es tanév őszi félévétől már általános testnevelés kurzusként is űzhető a csörgőlabdázás. A kurzus az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar támogatásának köszönhetően a 2016/17-es tanév II. félévétől térítésmentesen, ingyenesen felvehető és teljesíthető. A kurzus célja, hogy az ELTE látássérült és ép hallgatói számára közös, integrált sportolási lehetőséget biztosítson. A kezdeményezés egyedülálló az egyetemi sportkurzusok között, mivel nincs más olyan sportág, amiben fogyatékos és ép hallgatók együtt tudnak mozogni, amit az elkészült kisfilm is jól bizonyít.
A csörgőlabdáról, a sportág szépségeiről és a benne rejlő lehetőségekről Páni Róbertet, okleveles gyógypedagógust, a kurzus oktatóját kérdeztük, aki immáron 30 éve dolgozik csörgőlabda edzőként, alapító tagja a Vak Diákok Sportegyesületnek, és 13 éven át volt a sportág szövetségi kapitánya.
Hogyan alakult ki a csörgőlabdázás? Milyen egy mérkőzés?
A csörgőlabda egy rehabilitációs gondolatból fejlődött versenysporttá, a második világháború után jött létre a látásukat elveszített veteránok számára. A játék célja, hogy a csapatok gólt gurítsanak az ellenfél 9 méter széles kapujába, a szemben álló csapat tagjai pedig ezt próbálják megakadályozni. Mivel a sportot látássérültek vagy ép játékosok bekötött szemmel űzik, ezért a csörgőlabda belsejében hangos csörgők jelzik a labda útját a sportolók számára.
Honnan jött az ötlet, hogy az ELTE-n is elinduljon ez a kurzus?
Ez egy olyan sport, amit mindenki művelhet és élvezhet. Az ELTE-n tanuló fiatalok, akik akár látássérültek, vagy csak mozogni vágyó egyetemisták, itt együtt is megtehetik. Ez egy olyan kihívás, ami rengeteg élményt, örömet okoz, fejleszti képességeinket és mélyíti önismeretünket.
Hogyan épül fel egy-egy óra?
A csoportos bemelegítés után megismerkedünk a szabályokkal és a sportág mozgáskultúrájával. Igyekszem ezeket minél hamarabb megtanítani, hogy a kurzusban résztvevőknek minél több idejük legyen a mérkőzésekre és sikerélményük legyen.
Mennyire nehéz a fogyatékos és ép hallgatókkal egyszerre foglalkozni?
30 éve dolgozom, így megvan hozzá a rutinom. Számomra ez inkább öröm, sosem éreztem nehéz feladatnak.
Akár a válogatottságig is eljuthatnak az ELTE-n csörgőlabdázó hallgatók?
Igen, amennyiben látássérültek és hajlandóak küzdeni érte.
Ép sportolók is részt vehetnek versenysportban?
A hazai bajnokság versenyszabálya nem tiltja.
A sportág 1976 óta paralimpiai sportág. Milyen eredményeink voltak korábban és mire számíthatunk a 2020-as paralimpián?
A 90’-es évek és a 2000-es évek elején a férfiak a világelithez tartoztak. Európa-bajnoki győzelmek, világkupa győzelmek, világbajnoki 6. hely, paralimpiai 7. helyezés fémjelezte teljesítményüket. 1980-tól 2004-ig az összes paralimpián jelen volt az aktuális férfi válogatott férfi. Azóta sajnos nem.
Jelen pillanatban generációváltáson megy át a magyar férfi válogatott, európai „B”-ligából próbál vissza jutni az elitbe, a női szakág pedig új csapat építésén dolgozik.
A kurzus a Vakok Iskolájának tornatermében (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.) zajlik.
Az órát keresd VTN-099:148 kóddal a Neptunban.