Csik Ferencre emlékeztünk

Március 29-én, Csik Ferenc halálának 73. évfordulója alkalmából a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club munkatársai, Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere, valamint dr. Ágh Pál, a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör elnöke közösen koszorúzták meg a BEAC 1936-os olimpiai bajnokának szobrát, valamint sírhelyét. A BEAC-120 emlékév keretében valamennyi olimpiai bajnokáról meg kíván emlékezni a klub.

Mint Simon Gábor, a BEAC igazgatója elmondta, a BEAC-120 emlékév alkalmából egy új hagyományt szeretne elindítani a klub. „A jövőben szeretnénk még nagyobb figyelmet fordítani egykori kiválóságainkra, olimpiai bajnokainkra. Ennek egyik fontos állomása, hogy ma itt együtt emlékezünk meg második olimpiai bajnokunkról, a berlini olimpia hőséről, Csik Ferencről.”

„Keszthely számára kiemelten fontos Csik Ferenc emlékének megőrzése, hiszen sportkarrierje is innen indult, a város pedig kimondottan büszke sportolói sikereire. 2014-ben ezért is került felavatásra a Balaton parti Csik Ferenc szobor” – emelte ki Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere.

Dr. Ágh Pál, a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör elnökének személyes élményei is fűződnek a BEAC-hoz, hiszen első ifjúsági atlétikai sikereit a BEAC pályáján rendezett versenyen érte el hármas ugrásban. Csik Ferencről felidézte, hogy tragikus módon, a 2. világháború utolsó napjaiban, katonaorvosként egy soproni bombázás során halt hősi halált, majd a megemlékezés helyszínén, 1947-ben helyezték nyugalomra a keszthelyi temetőben.

Csik Ferenc - Kaposvár 1913. december 12. - Sopron 1945. március 29.

Csik Ferenc születése után édesapja az első világháborúban elhunyt, a fiút ezért nagybátyja örökbe fogadta. Érettségije után orvostanhallgató lett, így került Keszthelyről Budapestre. Már az első évében, 1931-ben beiratkozott a BEAC-ba, ekkortól minden reggel két órát úszott, néha vízilabdázott is. Az egy évvel későbbi los angeles-i olimpiai hírekre ábrándozva ezt mondta: „A legközelebbi olimpiára valahogy el kellene menni!”

Ezért szinte mindent el is követett; 1934-ben Magdeburgban az Európa bajnokságon 2 aranyérmet nyert, Párizsban a Grand Prix győztese, majd magyar bajnok lett. Ebben az évben összesen 55 versenyen indult. 1935-ben a budapesti rendezésű Főiskolai Világbajnokságon három aranyérmet is nyert.

Az 1936-os berlini olimpián beteljesült a vágya, a 100 méteres gyorsúszás bajnoka lett, mely mellé még egy bronzérmet is szerzett a 4×200 méteres gyorsúszó váltó tagjaként, ahol a szintén BEAC-os, Lengyel Árpáddal úszott együtt.

Olimpiai győzelme után egy évvel avatták doktorrá, 1939-ben pedig visszavonult a sporttól, de hamarosan a Képes Sport szerkesztője, a magyar válogatott edzője lett, és rövid jegyesség után feleségül vette Philippovich Feodórát. Míg a II. világháború alatt sok kollégája külföldre menekült, ő végig katonaorvosként dolgozott itthon. 1945 márciusában, a háború végnapjaiban, a soproni kórházból egy állandó betege otthonába ment, beadta neki az injekciót, de a riadókor nem ment le az óvóhelyre. Légitámadásban hunyt el harmincegy évesen. A többi áldozattal együtt ideiglenesen közös sírba temették. Két évvel később Keszthelyen temették újra, ekkor Hajós Alfréd, az első magyar gyorsúszó olimpiai bajnok tartott megható búcsúbeszédet."

BEAC-Az elsők c. kiállítás