A BEAC-on rúgta a bőrt az ELTE Kelet-Európa Története Tanszéke

A BEAC Sportpályázatának keretében június 15-én az ELTE Történeti Intézetének Kelet-Európa Története Tanszéke 2011 után, idén újraélesztett egy hagyományt, és kispályás TANÁR-DIÁK mérkőzést rendezett a BEAC Bogdánfy úti Sporttelepének műfüves pályáján.

Az eseményről Borsi-Kálmán Béla, a Kelet-Európa Története Tanszék tanára számolt be:

"A találkozó ötletét az adta, hogy az ELTE Történeti Intézetének Kelet-Európa Tanszéke a 2015/2016-os tanév második félévére egy futballtörténeti témájú órát hirdetett „Nemzetépítés és nemzettudat a futball tükrében: a magyar, a francia és a román példák” címmel, amelynek   célja annak vázlatos áttekintése volt. hogy miként tükröződnek a francia típusú központosított nemzetépítési modell törvényszerűségei a magyar, és a román, továbbá a francia nemzeti válogatott összetételében, prezentációjában, szerep- és teljesítménykényszereiben a XX. század első harmadától napjainkig.

Az órát több mint egy tucat hallgató vette föl, köztük néhány hölgy is, s többségüknek az volt a kívánsága, hogy a kurzus – stílszerűen – egy TANÁR-DIÁK meccsel fejeződjék be. Annál is inkább, mert Tanszékünk már korábban is hirdetett hasonló tematikájú szemináriumokat Krausz Tamás és Borsi-Kálmán Béla professzorok irányításával s azok is rendre focimecsekkel zárultak. (A legutóbira 2011 májusában került sor a BEAC pálya tornatermében!)

Más szóval egy hagyomány folytatódott június 15-én, annál is inkább, mert a BEAC ügyvezető igazgatója, Simon Gábor öt-hat évvel ezelőtt több alkalommal is pályára lépett a különféle diákcsapatokban.

További érdekesség. hogy a mérkőzés létrejöttében nagy szerepe volt Bárdos Györgynek, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet alapító professzorának, aki történetesen a kezdőrúgást elvégző Tömpe János (a Statisztika SC hajdani ígéretes labdarúgója) és Borsi-Kálmán Béla „előfelvételis” katonatársa volt 1967/1968 között Hódmezővásárhelyen: Tömpe és Kálmán hovédek pedig 11 hónapon át egymás mellett játszottak a vásárhelyi Hunyadi SE csatársorában. (Magától értetődik, hogy Bárdos György és Tömpe János ugyancsak az ELTE TTK-n szerezték diplomájukat 1973-ban.)

Az „old boy” csapatból többen is: Légrádi Gábor, Csizmadia Miklós és Janzsó János szintén az ELTE hallgatói voltak egykoron (az előbbi matematikusi, míg a  két utóbbi tanári diplomáját  is itt szerezte)  míg a többiek: Mindák Pál, Szklenár István és Haragos Sándor ugyancsak legalább negyven éve futballozik együtt a bölcsész „köménymaggal”. Nemigen lehetett tehát  az összeszokottság hiányára panaszkodni… Annál inkább a „rohanó időre”.

A Diákcsapatban – a vizsgaidőszakból következő „hivatalos elfoglaltság” miatt – több „vendégjátékos” oldalán Koncsol András, Galambosi Péter, Kiss Zsombor, Lukács Dániel és Kocsis Sándor lépett pályára.

A nagyon barátságos mérkőzés nagyon „barátságos” 5:5 eredménnyel végződött.

A diákok igen „kíméletesen” s „empatikusan” futballoztak, mi korosabbak viszont a „régi idők focija” szellemében ízelítőt adtunk abból, miként is játszották ezt a játékot akkortájt, amikor - bár „leszálló ágban” – még valódi futball volt Magyarországon. Talán lesz is egyszer még…

A résztvevők abban is megegyeztek, hogy szeptemberben ugyanitt visszavágót tartanak, amelyet nagyobb körültekintéssel rendeznek majd meg. Erre van is esély, mert az újabb „nagy találkozó” nem a vizsgaidőszak kellős közepén, hanem a szogalmi idő elején lesz..."