A (kiegészítő) sportok varázslatos világa I. rész

Életmód rovatunk következő szerzője az ELTE-BEAC Polefitness alakulatunk vezetőedzője, Farkas Lilla. Ő maga is rendkívül sok sportot űzött és űz mindmáig a polefitness mellett, ezek jótékony hatásairól szól írása.

"Az egyik rudas tanítványom a minap arról mesélt, hogy az egyik barátnőjével minden héten úgy találkoznak és tartják a kapcsolatot, hogy együtt edzenek, kipróbálnak egy új sportágat, minden héten valami mást. Az utóbbi időben voltak aerobikozni, úszni és falat is másztak, persze amellett, hogy a tanítványom már több mint egy éve heti rendszerességgel rudazik is – ráadásul nem ő az egyetlen ilyen sportos lány a BEAC Polefitness csapatában. A legtöbben légtornáznak, trx-eznek, kondiznak vagy futnak a rudazás mellett, hogy minden napra jusson valami mozgás.

Lehet, hogy mi vagyunk „furcsán bekötve”, örökmozgók vagyunk, de legyek bármilyen elkötelezett is egy sportág iránt, nincs olyan, hogy ne lenne a testemnek és a lelkemnek igénye másfajta mozgásra. Nevezzük ezt kiegészítő sportnak, hobbinak vagy legyen ez a közös időtöltésed a pároddal/egy barátoddal, nekem minden sportág mellett – akár versenyszerűen, akár hobbiként űztem azt – szükségem volt mindig valami másra is.

A kiegészítő sport alapvetően arra szolgálna, hogy a fő sportodban fejlődj, javítsd a teljesítményed, a különböző fittségi mutatóidat, valamint a fősportod versenyszezonján kívül szinten tartson, vagy épp segítse a felkészülésed. Így élnek, edzenek az élsportolók is, de az átlag hobbisportoló is kipróbálhatja ezt az életmódot. A tested olyan terhelést kaphat, ami kimozdítja a komfortzónájából: ha mindig ugyanazt csinálod, nem fejlődsz igazán, nemcsak testileg, de mentálisan és lelkileg sem. Sokszor az alakformálást is az indítja be, ha elkezdesz valami teljesen más mozgásformát, más intenzitású sportot is, mert az előzőhöz már hozzászokott a tested.

Én sose voltam az az igazi versenysportoló, a tesitanárom nem is tartotta sportnak azokat, amiket űztem. Neki csak az atlétika, az úszás és a kézilabda volt „valami”, így némileg hátránnyal indultam az osztályozásnál, sőt, még a tesi érettséginél is a magam kis néptánc, mozgásszínház, hip-hop, foci (futsal) kombinációjával. Mindenesetre, amit csináltam, azt komolyan vettem, akadt időszak, amikor minden héten volt legalább egy fellépés, vagy verseny. Szerencsére siker is jutott, országos hip-hop versenyek érmei lógnak a polcomon, de focizni is eljártunk amatőr tornákra és diákolimpiákra, na meg az iskolai sportnapokra…

Talán komolyságát tekintve a táncsportok voltak a fő sportjaim – majd időközben rátaláltam a rúdsportra – és kiegészítő sport jelleggel nagyon is jól megfért egymás mellett a hip-hop és a foci, a mozgásszínház és az akrobatikus rock’n’roll, majd a kondi, amikor elkezdtem edzőként dolgozni. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a hobbim a munkám (sportszervezőként és edzőként végeztem), és állandóan edzéseket tartok, de ezekkel én nem fejlődök olyan jól, mintha én magam sportolnék versenyszerűen valamit, vagy akár több mindent.

Amikor a szabadidőm felett átvette az uralmat a munkám itt a BEAC-on, és már egyre kevesebb dologra jutott időm – például rendszeresen eljárni egy tánccsoportba –, kénytelen voltam rávenni magam a korábban, mondhatni húsz éven át gyűlölt futásra, mert akartam valamit, ami nagyon más, amiben egyre nagyobb célokat tűzhetek ki magam elé, és apró sikerélmények lendítenek át minden egyes holtponton. Nem volt könnyű, kezdetben a két kilométer lefutása is kihívást jelentett megállás, „belesétálás” nélkül. Azóta eltelt pár év és rengeteg mérföldkőig eljutottam. Már tudom élvezni a futást, jobban érzem magam utána testileg-lelkileg, és már átlépem egy csomó bűvös határt, úgymint az öt kilométer, meg az egy órán keresztüli futás, futottam már esőben, és megvolt a (Margit)-szigetkör is. Igaz, volt olyan időszak, amikor több könyvet olvastam a futásról (ajánlom például Lubics Szilvia, valamint Scott Jurek könyvét), mint én magam futottam volna, de fejben ezek rengeteget segítettek.

Nálam a kiegészítő sportoknak a fő motivációja a monotonitás megtörése, valamint a közösség. Mivel a sport, azon belül is a rúdsport a munkám, nincs olyan nap, amikor ne kellene ezzel foglalkoznom, nincs olyan civil beszélgetés, amelyben ne jönne szóba, nincs olyan szabadnap, amikor egy tanítványom ne írna, keresne valami rudas dologgal kapcsolatban, nincs olyan hely, ahol ne látnék meg egy rudat és nem nagyon van olyan este, amikor nem a rudas trükkökön agyalva alszom el. Összefolynak a versenyszezonok is, amikor akár tizennégy versenyzőt készítek egyszerre… Ha én versenyzek, akkor pedig nagyon magányos egyéni sportnak élem meg a rúdsportot, ami mellett hiányzik a csapatjáték, a személyes kontaktus, a közösség.

De szerencsére nem tudok nyugton ülni, ha tartok is egy nap öt, hat vagy akár hét edzést, keresem a lehetőséget, hogy csináljak valami mást is. Elsősorban mindig itt a BEAC-on nézek körbe, hiszen nagyon szerencsések vagyunk, hogy ennyi különböző sportág közül választhatunk, akár mint kredites általános tesi, akár mint szabadidős foglalkozás. A BEAC-on kipróbáltam már a szabadidőmben a focit, a kézilabdát, a spinninget, a trx-et, az aerobik szakosztály különböző óratípusait, a jazztáncot, a swinget, az argentin tangót és az airflow-t is. De én magam is igyekszem mindig változatos óratípusokat hirdetni, hogy sem én edzőként, sem a tanulók ne ragadjanak bele egy műfajba. Tartottam már a sima polefitnessen túl rudas erősítő órát, nyújtás órát, acroyogát, táncos koreografikus rúd órát és szerveztünk már légtorna karika workshopot is. Néha kikacsintgatok a BEAC-on kívülre is, kondizok és infratrainerezek ha épp arra vágyom. Talán hihetetlenül hangzik, de az ilyen kiegészítő mozgásformáktól felfrissül az ember, feltöltődik, kiegyensúlyozottabbá válik. Csupán pozitív mellékhatás, hogy fejlődik is a testünk, formálódik az alakunk, eközben pedig új embereket ismerhetünk meg, vagy épp saját önismeretünk fejlődik.

Bátran próbálj ki minél több sportágat, amiket ha időd engedi, űzd egymás mellett párhuzamosan. Keresd meg azt a kombinációt, ami a testednek és a lelkednek egyaránt jót tesz, és fedezd fel a BEAC legkülönbözőbb óratípusait, hogy megtaláld a hozzád legközelebb állókat.

A következő írásomban a legújabb „kattanásomról” számolok majd be nektek, a Spartan akadályversenyekről."