Mindent az egyetemi parasportról – a Magyar Paralimpiai Bizottság előadása az ELTE-n
A Magyar Paralimpiai Bizottság felsőoktatási körútjának első állomásaként november 30-án Szabó László, a Bizottság elnöke az ELTE PPK-n tartott előadást a parasport múltjáról, helyzetéről, kihívásairól és a riói sikerekről.
A Magyar Paralimpiai Bizottság felsőoktatási körútjának első állomásaként november 30-án Szabó László, a Bizottság elnöke az ELTE PPK-n tartott előadást a parasport múltjáról, helyzetéről, kihívásairól és a riói sikerekről.
Az előadást Dr. Bukta Zsuzsanna, a PPK oktatója nyitotta meg. Ezt követően Simon Gábor, a BEAC ügyvezető igazgatója köszöntötte röviden az egybegyűlteket, köztük Illés Fannit, az ELTE TáTK riói paraúszóját.
Rozemberczki Zoltán, az ELTE Fogyatékosügyi Központjának munkatársa az idei Európai Egyetemi Játékokon való sikeres szereplést emelte ki. Itt többször is dobogót hódíthatott az ELTE küldöttsége: Illés Fanni – 50 méter mell, 100 méter mell és 100 méter gyors – 1. hely, Sipos Péter – 50 méter hát – 2. hely, Kollárszky Boglárka – 100 méter mell, 50 m gyors – 1. hely.
Magyarországról az ELTE volt az egyetlen egyetem, mely parasportolókat küldött az Egyetemi Játékokra. Említésre került a szeptember 20-án megrendezett Inkluzív Sportnap is, illetve az ebben a szemeszterben először induló csörgőlabda kurzus. A kurzus indulásának esetében szintén egyedülálló az ELTE, mivel Magyarországon egyedül itt van lehetőség integrált sportra az ép és fogyatékos hallgatók számára.
Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke a paralimpiák történeti áttekintését az elsőként 1960-ban megrendezett, XVII. Olimpiai Játékokkal egy időben zajló játékokkal kezdte. Fontos megemlíteni, hogy az 1988-as Szöulban megrendezett eseményig a paralimpiák (akkori nevén „fáklyajátékok”) nem az aktuális olimpia helyszínén kerültek megrendezésre. Szöul adott otthon az első olyan eseménynek, mikor a két világjáték azonos városban zajlott, így csupán ’88 óta él ez a hagyomány.
Nagy változásokon ment keresztül a parasport állapota világszinten, mivel 1945-70 között a fogyatékkal élők jelenléte egyenlőnek számított a persona non grata (nemkívánatos személy) státusszal. 1970-ben megalapították a Halassy Olivér Sport Egyesületet, mely a méltán híres vízilabdázóról kapta a nevét. Halassy nyolc évesen megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, de lecsúszott a lépcsőről és bal lábát amputálni kellett. Ennek ellenére 1928-ban ezüst, míg 1932-ben és 1936-ban arany érmet szerzett a magyar csapattal az olimpiai játékokon. Tauber Zoltán nevéhez fűződik az első magyar paralimpiai érem, aki 1976-ban Torontóban állhatott a dobogó legfelső fokára.
A 2016-os riói parajátékok során 4300 sportoló vett részt 162 nemzet képviseletében. 23 sportágban versenyeztek egymással, melyet 528 esemény keretein belül bonyolítottak le. A rendezvényen résztvevők sikereit mi sem bizonyíthatná jobban, mint a 2347 átadott érem és 396 pararekord megdöntése. Magyar viszonylatban Rio2016 a harmadik legeredményesebb paralimpiai szereplés volt.
A kommunikáció terén is javulás történt – az M4 Sport és az M5 ugyanolyan műsorszerkezettel tudósított a paralimpiáról, mint az olimpiáról, ennek eredményeképp több milliós nézőszámot sikerült elérni.
Mivel a Magyar Paralimpiai Bizottság 2017-től önálló köztestületté alakul át, több változás és fejlesztés is tervbe van véve. Többek között például egy szakdolgozati pályázati rendszer, mely keretén belül a parasporttal kapcsolatos szakdolgozatokat a Bizottság egyedülálló ösztöndíjjal fogja értékelni. A pályázat kiírására 2017. szeptember 15 – október 30. került sor, a pályázatok leadására 2018. május 10-ig lesz lehetősége a hallgatóknak, és a szakmai zsűri által kiválasztott 10 legjobb pályamű kerül díjazásra.
forrás: ELTE Online
fotók: BEAC Facebook