Kgy köszöntő Kiss Á

Elnöki visszaemlékezés

2013. 10. 27.
Kgy köszöntő Kiss Á

Dr. Kiss Ádám summázta az elmúlt négy évben elért látványos sikereket, amelyek tervezési és megvalósítási folyamatában kulcsfontosságú szerepet vállalt “jobbkeze”, Dr. Székely Mózes.

"Az immár 115 éves BEAC tisztújító közgyűlése 2013. október 3-án zajlott le. A BEAC elmúlt négy esztendejéről és sportegyesületünk jelenlegi helyzetéről megtartott, szigorúan a tényeket kiemelő elnöki beszámolómat a közgyűlés elfogadta és az a BEAC honlapján meg is jelent. A beszámolómból – annak jellege miatt – ki kellett hagynom egy sor meghatározó részletet. Ugyanakkor a BEAC története, valamint egyetemünk sportegyesülete iránt érdeklődők miatt fontos, hogy az elmúlt időszakban lezajlott átalakulás mindennapjairól, a fő hajtóerőkről, az eredményeket érdemben elért személyekről is beszámoljak. Jelen visszaemlékezés a BEAC megújításának talán legnehezebb, 2009-2012 közötti első három esztendejéről szól. Fontos megjegyezni, hogy az egyetemi sportélet fejlesztése ma sem könnyebb feladat, de a lassan elfogadottá vált integrált sportirányítás (BEAC, ELTE SE, EHÖK, ESI) nagy segítséget jelent a munka sikeres elvégzéséhez.

A BEAC helyzete 2009-ben

A BEAC-ot 1898-ban Eötvös Loránd vezetésével az egyetem szervezeti egységeként a Szenátus alapította meg. A BEAC valóban az egyetem része volt 1991-ig, amikor a sporttörvény értelmében önálló jogi személyként jogilag elvált az ELTE-től.

Ez természetesen megadta a lehetőséget, hogy a BEAC olyan úton fejlődjön, amivel teljesen eltávolodott az egyetemtől. Így alakult ki egy olyan BEAC vezetés, amelyben a többségnek alig volt köze az ELTE-hez és ahol egyesek évtizedeken át lényegében eltávolíthatatlanul őrizték széküket. Sem az ELTE korábbi rektorai, sem az EHÖK vezetése megingatni sem tudta őket. Ráadásul a BEAC anyagi helyzete egyre közelebb került a csődállapothoz, a nagy múltú sportegyesület a megszűnés határán volt.

A BEAC ilyen helyzetében 2009-ben keresett meg Székely Mózes, a Pszichológia és Pedagógiai Kar tudományos főmunkatársa, az igen sikeres Polythlon-Triatlon Szakosztály alapító vezetője, hogy én, mint egy olyan személy, aki hat évig (1958-1964-ig) kosarazott a BEAC-ban, az egyetem főállású professzora, a Természettudományi Kar volt dékánja járuljak hozzá, hogy a BEAC elnökének jelöljenek. Székely Mózest korábbról jól ismertem: a TTK, majd az egyetemi HÖK vezetőjeként, később minisztérium munkatársként éveket dolgoztunk együtt. Javasolta, hogy vele ügyvezető elnökként együttműködve próbáljuk meg a BEAC-ot „rendbe hozni”, anyagilag konszolidálni és visszavezetni az ELTE-hez. Az ajánlatra akkor én Székely Mózes személyiségében bízva, munkabírását ismerve mondtam igen-t.

Ilyen körülmények és feltételek között lettem 2009-ben a BEAC elnöke. Az új elnökség világos célokkal ugyan rendelkezett, de az évek alatt megvalósítandó célokat csak a tényleges mindennapokon keresztül lehet elérni.

A források nélküli BEAC ügyvezetésének mindennapjairól

A felhalmozott adósságok miatt társadalmi munkában dolgozó ügyvezető előtt 2009 és 2012 között óriási feladatok tornyosultak.

  • Az ELTE által akkor bevezetett, többszörösére nőtt anyagi terheket el kellett fogadtatni a szakosztályokkal, az atlétika esetében ki is kellett gazdálkodni egy nagyjából nem létező büdzséből.
  • A korábban a BEAC csődhöz közeli helyzete miatt elveszített pályázati forrásokat újból meg kellett szerezni. Ez egyúttal a nehezen elkészíthető elszámolási kötelezettségek kezelését is jelentette.
  • Ügyintéző segéderőre nem volt forrás, az ügyvezető egyéb célú forrásainak felhasználásával kellett megoldania a félállású munkatárs alkalmazását, míg a másik felét maga kellett végezze.
  • Az előrelépés feltétele természetesen az ELTE-vel és az EHÖK-kel két évtized alatt teljesen megromlott viszony rendbe hozása volt. Azonban az ELTE és az EHÖK egyaránt napi szinten teljes bizalmatlansággal kezelte a BEAC-ot. Ezért az ügyvezetésnek naponta kellett demonstrálni megbízhatóságát (miközben nem volt pénzünk!).
  • Az ELTE Sport Kft. üzleti szemmel tekintett a BEAC-ra és mindent megtett azért, hogy külső partnerként bánjon vele. Ezt az ügyvezetés a nehéz helyzet ellenére vállalt korrektséggel tudta kezelni.
  • A BEAC irodát és a szertárt is csaknem elveszítettük, fűtésünk pedig ténylegesen sem volt (ez még ma is így van).
  • Komoly problémát jelentett az Atlétika Szakosztály vezetésének viselkedése is. Az Atlétikai Szakosztály egyrészt elvitte a központ pénzét, másrészt az ügyvezetőnek hetente többször kellett utánuk tüzet oltani, a megtámadottakat sok jó szóval kiengesztelni stb., nehogy az ELTE vagy a Kft. még jobban megharagudjon, és kitegyen bennünket (sokszor voltunk ennek a határán miattuk).
  • Az is egyes egyedül az ügyvezetőre hárult, hogy források nélkül egyik szakosztály se alkalmazzon senkit a nem létező pénzén.
  • Az egyetemi sport egyetlen forrásául szolgáló sportnormatívát végig a hallgatók kezelték, abból a BEAC-nak – a fent említett korábbi viszony alapján – semmit (!) sem adhattak át.
  • Az elnökség átvételekor fennálló 5 millió Ft-os tartozást úgy kellett ledolgozni, hogy közben nem állhatott meg a munka és csak utófinanszírozásunk volt, átlagosan féléves késésekkel.
  • A cash flow fenntartásához nem csak egy bonyolult táblázattal kellett tervezni és nyomon követni a büdzsét, de sokakat meg kellett nyerni, hogy előlegezzék meg mások kiadásait, ne vegyék ki a nekik már megérkezett támogatást.
  • Az egyetemistákkal alig rendelkező régi szakosztályokat az ügyvezető szintén társadalmi munkában dolgozó kollégáinak egyesével kellett meggyőzni az ELTE-sek bevonásáról, és ahol volt, a hallgatói sportosokkal és ELTE SE-vel való együttműködésről.
  • Hasonlóképp, a hallgatókat is meg kellett nyerni az “öregek” elfogadásához, és ahhoz hogy a forrásaikat osszák meg a régiekkel.
  • A szakosztályok egyetemhez közelítésében, és az egyesület kommunikációjának megszervezésében oroszlánrész jutott Polgár Emesének, aki másoddiplomás hallgatóként évek óta önkéntesként dolgozik a BEAC érdekében.
  • A mostanra kiváló partnerré lett Újbudai Önkormányzatot meg kellett győzni a támogathatóságunkról. Sajnos itt az egyesület egészének érdekei ellen dolgozó tagjaink hatásainak semlegesítésére volt szükség.
  • Meg kellett oldani a TAO behozását a női kosárlabdához, ami sem emberi, sem technikai értelemben nem volt kis feladat (ma már külön stáb végzi, a forrás egyébként döntő az iroda finanszírozásában, de a BEAC túlélésében is).
  • A hallgatók megnyerése, és a forrásokat, döntéshozókat, szakembereket egyaránt magában foglaló integrált működés elérése egy több éven át tartó folyamat eredménye lett a korábbi EHÖK sportvezetés bevonásával, és a BEAC operatív irányításában a hallgatók közel 50%-os súlyának elfogadtatásával.

Összefoglalva: a BEAC vezetőváltásának megszervezésétől kezdve a jelenlegi ügyvezető Simon Gábor bevonásáig lényegében minden tervezési és megvalósítási feladatot Székely Mózes látott el egyedül, egyfelől az egyesület operatív vezetőjeként, másfelől erőforrások nélküli gazdasági vezetőként, és mindkettőt társadalmi munkában.

Mindezekért a BEAC leköszönt elnökeként, a BEAC teljes elnöksége nevében dr. Székely Mózes alelnök úrnak hálásan köszönöm az önfeláldozó munkát igénylő folyamatos ügyvezetést és az együttműködést! Ez tette lehetővé az elmúlt négy év látványos sikereit!"

dr. Kiss Ádám

a BEAC leköszönt elnöke

Magyarul is elérhető.
ELTE ELTE HÖK ELTE KK ELTE Online JOMA MEFS Újbuda Sport Újbuda kerületi önkormányzata ESN ELTE Sport Kft. ELTE Alumni Jooble BGA NEA