Elsők, hősök, mártírok

A századforduló sportideálja az „all-round” versenyző volt, aki több sportágban is eredményes tudott lenni. Ekkoriban a legkiemelkedőbb BEAC-os eredményeket az atléták érték el. A második újkori, 1900-as párizsi olimpián a résztvevő kilenc magyar atlétából ketten is BEAC-osok voltak.

1900-ban, Párizsban 19 éves fiatal joghallgatóként, 175 centiméteres ugrásával harmadik helyen végzett Gönczy Lajos, ezzel a BEAC és a magyar magasugrás első olimpiai érmét nyerte.

Az 1904-es St. Louis-i olimpia magyar résztvevői, az álló sorban balról a második Gönczy

Az 1904-es St. Louis-i olimpia magyar résztvevői, az álló sorban balról a második Gönczy

Az 1904-ben St. Louis-ban rendezett olimpián 4. helyezést ért el, de akár érmet is szerezhetett volna, ha nem veszik el tőle titkos csodaszerét, a pár palack Tokaji borát, amit az ugrások között fogyasztott. A „The Complete Book of the Olympics” c. könyv állításai szerint ugyanis Gönczy Lajos nem vetette meg a jó magyar bort, váltig állította, hogy a királyok borával sokkal magasabbat tud ugrani.

Gönczy az 1906-os nem hivatalos athéni olimpia ezüstérmese volt, majd az aktív versenyzéstől visszavonulva Szegeden lett törvényszéki bíró. A Nagy Háború azonban nem kegyelmezett a BEAC kiválóságának. A szegedi 46-os gyalogezred főhadnagyaként az olasz fronton harcolt, amikor 1915. december 3-án Doberdón tüzérségi találatot kapott a tiszti fedezéke és hősi halált halt.

Gönczy Lajos a nem hivatalos 1906-os athéni olimpián bronzérmet szerzett „magyar stílusú” ugrásával

Gönczy Lajos a nem hivatalos 1906-os athéni olimpián bronzérmet szerzett „magyar stílusú” ugrásával

Speidl Zoltánra teljes mértékben illett az all-round kifejezés, rendkívül sokoldalú és tehetséges ember volt. Sportkarrierjét a Magyar Úszó Egyletben, mint úszó kezdte, majd a BEAC-ban, mint síkfutó ért el kiemelkedő sikereket.

1895-ben a Balatonnál a „magyar tempó” úszóstílust gyakorolják későbbi kiváló sportolók. Balról a második Speidl Zoltán, mellette a későbbi olimpiai bajnok Hajós Alfréd

1895-ben a Balatonnál a „magyar tempó” úszóstílust gyakorolják későbbi kiváló sportolók. Balról a második Speidl Zoltán, mellette a későbbi olimpiai bajnok Hajós Alfréd

1901-ben 440 yardon megnyerte a magyar, 1000 méteren az osztrák bajnokságot. Részt vett az 1900. évi párizsi olimpián, ahol a magyar futók közül egyedül ő ért el helyezést, ötödikként ért célba.

Joghallgatóként a BEAC vezetőségében is helyet foglalt, főtitkárként és az Egyetemi lapok újságírójaként sokat tett az egyetemi sport népszerűsítéséért. Komoly sportújságírói munkát is végzett, a Sport-Világ főszerkesztője volt, de ő alapította Stankovits Szilárddal a Nemzeti Sport elődjének számító, rövid életű Sportkedvelő című lapot, ahol az első magyar atlétikai szakcikket írta a modern rajttípusokról.

Speidl Zoltán

Speidl Zoltán

A BEAC képviseletében részt vett a Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-es megalapításában és a szövetség titkárává választották. Emellett pedig ő volt az első magyar bajnoki futballmérkőzés játékvezetője is.

1907-ben lefordította a BEAC-ban tanfolyamot vezető japán Sasaki Kichisaburo szakkönyvét, ezzel megalkotta az első nem japán nyelvű dzsúdószakkönyvet.

Speidl Zoltán humoros írása a Sport-Világban

Speidl Zoltán humoros írása a Sport-Világban

Speidl és Gönczy mellett kiemelkedő eredményeket értek el az 1908-as londoni olimpia bronzérmes váltó tagjai Mezey (Wiesner) Frigyes és Rácz Vilmos, úszásban a londoni olimpián ezüstérmet szerző és sokszoros magyar bajnok Las Torres Béla, és a szintén ezüstérmet szerző Somodi István is, aki Kolozsvár első olimpikonja volt. Szokoly Alajos, Magyarország első olimpiai érmes sportolója, a MAC kiváló atlétája pedig a Tudományegyetem orvostanhallgatójaként vállalt aktív szerepet a BEAC szervezésében.

Las Torres Bela, portre 01
Az olimpiai ezüstérmes, sokszoros magyar bajnok Las Torres Béla
Szokoly Alajos portre
Magyarország első olimpiai érmes sportolója, a MAC-os Szokoly Alajos sokat tett a BEAC-os atléták sikereiért
BEAC-os atlétagárda az I. világháború után

A világégés nemcsak az ország, de a BEAC és a sportolók sikerét is megtörte. A versenyzőket besorozták, a mérkőzések elmaradtak, a sportpályákat bezárták vagy katonai célra vették igénybe. 1915-ben Gönczy Lajos, Kovács György, és Las-Torres Béla az olasz fronton hősi halált haltak, Mezey (Wiesner) Frigyes pedig megsebesült. Az első világháború éveiben Speidl Zoltán egészségi állapota is megromlott, betegsége egyre jobban elhatalmasodott rajta, és 1917. július 3-án elhunyt.

Kov cs_Gy”rgy
Kovács György volt az első magyar távolugró, aki 7 méter felett ugrott
kov cs_kupa
Mezey gy”z a 400-as el”futamban 01
Mezey (Wiesner) Frigyes az olimpiai váltó tagjaként bronzérmet szerzett az 1908-as londoni olimpián. A fenti képen előfutam-győztesként ér célba az olimpián
racz
A Magyar Athletikai Szövetség vándordíja – Rácz Vilmos bajnok ajándéka 1921
Racz Vilmos 100 yardos futast nyer
Rácz Vilmos (balról a második) szintén az olimpiai váltócsapat tagjaként lett bronzérmes 1908-ban.
Somodi ugrik 1908.
Somodi István 188 cm-es ugrásával ezüstérmet szerzett az 1908-as londoni olimpián
speidl_kupa_attetszo
Dr. Speidl Zoltán tiszteletére 1921-ben alapított Speidl Zoltán-vándordíj. A díjat a Hadrianus római császár 2. századi villájából előkerült 8 tonnás „Warwick Vase” nevű márványszoborról mintázták, ahogyan az Australian Open férfi győztesének járó Norman Brookes kupát is.
speidl_Novak_Djokovic_at_the_2011_Australian_Open4
Novak Djokovic magasba emeli a Norman Brookes kupát (fotó: Wikimedia)