Kovácsi Aladár

Névjegy

Budapest 1932. december 11. - Budapest 2010. április 8.

Sportága: öttusa

Egyesülete: Budapesti Haladás (a BEAC jogutódja) 1952-1956

Edzője: Takács Andor

Polgári foglalkozása: szülész-nőgyógyász

1958 Aldershot csapat világbajnoki bronz
1958 egyéni magyar bajnok
1955 Magglingen csapat világbajnok
1955 Magglingen egyéni világbajnoki ezüst
1954 csapat magyar bajnok
1952 Helsinki csapat olimpiai bajnok

- Hát igen… Itt győztünk… - mondta Szondy István.

- Emlékeztek? Ott szemben, a tó partján volt a befutó zuhogó esőben - tette hozzá Benedek Gábor.

- Micsoda kutyahideg volt az uszoda vize. Azt mondták, tizenhat fokos, de tizenkettő sem volt. Csoda, hogy nem fagytunk bele - jegyezte meg Kovácsi Aladár 2002. július végén, Hameelinnában, az öttusa verseny egykori színhelyén.

Dr. Kovácsi Aladár a magyar öttusa sport első olimpiai bajnok csapatának volt a tagja. 1952-ben, Helsinkiben Szondy Istvánnal és Benedek Gáborral közösen hódította el az aranyérmet.

Kovácsi Csillaghegyen nőtt fel, 16 évesen csatlakozott a Vasashoz, ahol az öttusában próbálta ki magát. Olyannyira tehetségesnek bizonyult, hogy 1951-ben már a válogatott tagja volt. Orvostanhallgatóként 1952-ben került át a Budapesti Haladásba, ahol Kausz István hallgatótársával és barátjával, a későbbi olimpiai bajnok vívóval együtt sportolt. Még a huszadik életévét sem töltötte be, amikor elindulhatott Helsinkiben, az olimpián. Ugyan egyéniben csak a tizenkettedik helyezést sikerült megszereznie, de csapatban újraírta a magyar sport történelmet.

18 ország 51 versenyzője indult el a megmérettetésen. A Kovácsi Aladár, Szondy István, Benedek Gábor hármast teljesen esélytelenként nevezték be a versenyre, amolyan „hadd vegyenek részt, ha már egyszer itt vannak” módon.

Az első nap a lovaglással kezdődött és a magyarok a nap végére mindössze 3 ponttal maradtak el a favorit svédektől. A második nap a vívásé volt; a mieink a fedett vívópáston - amelyet szabadtéri nézőtér vett körül - nagyon jól megállták a helyüket. A harmadik napon a céllövő eredményeikkel felhívták magukra a figyelmet fiaink, a három szám után már Magyarország állt az élen! A negyedik napi úszásnál a 12 fokos víz sokat kivett versenyzőinkből, három pontra csökkent az előny, de az elszánt hangulat megmaradt. Az utolsó napon, a futóverseny céljában sok magyar zsúfolódott össze. Kezükben papír, elkezdődött a számolgatás, főleg Kovácsi remek ideje után. Szondy a futás végére teljesen kifulladt, majd Benedek Gábor célba érése után kiáltás hallatszott:

 

„Fiúk! Sikerült! Megvan a csapatbajnokság!”

Ez a győzelem történelmi jelentőségű volt, nem csak, hogy megtörte a svéd hegemóniát, de elhozta a magyar öttusasport azóta is fennálló fénykorát.  A váratlan győzelem általános feltűnést keltett a sportvilágban. Ebben a „katonai” sportágban ugyanis a magyarok „civil” versenyzőkkel vettek részt, s ez még inkább növelte a siker visszhangját. „Ezek nem katonák, de harcolni tudnak!”- ujjongtak az akkori tudósítók. Akkor írták le először, hogy „Magyarország öttusa nagyhatalom!”, mely megállapítás a következő olimpiákon is megállta a helyét.

Kovácsi Helsinki után sem vonult nyugdíjba, az 1955-ös magglingeni VB-n csapatban első, egyéniben harmadik, az 1958-as aldershoti-n pedig csapatban tudott ezüstérmet szerezni.

27 évesen alábbhagyott a sporttal, szülész-nőgyógyász diplomát szerzett, nyugdíjba vonulásáig hivatásának élt, viszont a ’90-es évek közepéig rendszeresen indult veterán versenyeken.

Élete utolsó időszakában felesége, Ferencz Éva énekesnő pályáját segítette. 2010. április. 9-én hunyt el Budapesten, 78 évesen.

kovacsi_szepes
Szepes Béla karikatúrája a Benedek Gábor, Szondy István, Kovácsi Aladár alkotta öttusa csapatról
Kovácsi-Aladár_1
Kov csi_Alad r_1952_1
A győztes magyar öttusa csapat az 1952-es Helsinki olimpián (balról: Benedek Gábor, Szondy István, Kovácsi Aladár)
Kov csi Alad r akcio
Kovácsi Aladár a lovaglás versenyszámban