Budapest 1946. február 18. - Budapest 2014. augusztus 5.
Sportága: atlétika (gerelyhajítás)
Egyesülete: BEAC 1968-1972
Edzője: Koltai Jenő
Polgári foglalkozása: testnevelő tanár
„A magyar dobók jogos bizakodással készültek az olimpiai küzdelmekre. Női gerelyhajításban nem kellett selejtezőt tartani, a 16 jelentkező mind elindulhatott a döntőben. 30 000 néző figyelte a küzdelmeket…
Első dobások: Rudasné 56,38, Németh 57,55, Jaworska és Janko - semmi. A második dobásra Németh Angéla gerelye remekül szállt, óriási erőt adott a lapos ívű dobásba, s íme, az eleinte túl alacsonynak hitt röppálya úgy meghosszabbodott, hogy elámult a stadion népe: 60,36 m! Egy olasz lány (Németh Angéla még a nevét sem tudta) odarohant hozzá, megölelte: „Győztél! Tied az arany.” Angéla nem győzött tiltakozni. „Nono! Még hátra vannak a többiek és még négy dobás!” Az olasz lány csak a fejét rázta: „Victoria! Nem tud túldobni téged senki”
Így született meg az 1968-as mexikói olimpia első magyar aranya és a sporttörténelem első magyar gerelyhajító olimpiai aranyérme!
Németh Angéla két nagy szerelme, az atlétika és a kosárlabda közül nagy nehezen, csak mestere, Koltai Jenő határozott parancsára tudott választani. A gerelyhajítás magyar professzora olimpiai bajnokot nevelt a Testnevelési Főiskola fiatal hallgatójából, Németh Angéla így emlékszik vissza a közös felkészülés elejére:
„Jenő bával az egyetem elején ültünk le beszélni, s ő azt mondta, adjak neki négy évet és 60 méteres dobót farag belőlem. Úgy számoltam, három év a TF, az a plusz egy meg még belefér, s ő tényleg megcsinálta. A kulcs az volt, hogy a nőies hátrahajlós technikáról át kellett váltani a férfiak által alkalmazott elfordulósra.”
1968-ban lett a BEAC sportolója. Németh Angéla így emlékezett vissza az olimpia előtti felkészülésére:
„Az egyik dobásom elképesztően messze szállt, Németh Miki azt mondta, 63 méter volt. Azt akkor mégsem mérték le, ami furcsa volt, mert soha nem dobtam érvénytelenül. Úgy vélem, Jenő bá nem akarta, nem beszéltünk róla, de szerintem azt gondolta, hogy ha akkor világcsúcsot döntök, talán elviselhetetlenül nagy lett volna a nyomás rajtam.”
Világranglista-vezetőként utazott Mexikóba, ahol a második dobásával (60,36 méter) a legjobbnak bizonyult. A következő évben, Athénben az Európa-bajnokságot is megnyerte. 1971-ben Helsinkiben az újabb kontinensviadalon már leszorult a dobogóról. Fájlalta a vállát, s visszatért a kosárlabdázáshoz. Férje, Ránky Mátyás, volt szövetségi kapitány, kiváló kosárlabda-szakember, aki egy ideig külföldön is tevékenykedett, így a család is Angliában illetve Kuvaitban is élt.
1968-ban a Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet szerzett, visszavonulása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd az Állatorvostudományi Egyetem testnevelőtanára volt, 1990-től csaknem két évtizeden át az intézmény testnevelési tanszékének vezetője volt.
„Fiatalon visszavonultam, de sohasem bántam meg… A mi időnkben még nem volt világbajnokság, én pedig az olimpiát és az Európa-bajnokságot is megnyertem”
Németh Angéla, a BEAC eddigi utolsó olimpiai bajnoka 2014-ben, 68 esztendősen hosszas betegség után hunyt el.