A Budapesti Haladás-korszak csillagai

A Rákosi-korszak szovjet típusú államszocialista sportirányítási modellje erős hatással volt az egyetemi sportéletre is. A sportegyesületeket összevonva új néven, úgynevezett „mozgalmi” jellegű szervezetek irányítása alá helyezték, így 1951. október 29-től a BEAC a Műegyetemi Atlétikai és Football Clubbal (MAFC) közösen Budapesti Haladás SE néven működött tovább. A Budapesti Haladás mindössze 5 évet ért meg, az 1956-os forradalom alatt első lépésként szüntették meg ezeket a kényszerszervezeteket és kaphatta vissza újra a nevét és autonómiáját a BEAC.

A korszak a vívószakosztály sikereiről híres. A Semmelweis utcai vívóteremben Szabó László és a dr. Bay Béla mesterek vezetésével egy olyan vívógárda szerveződött össze a BEAC-ban, amely a világ élvonalába tartozott. Bay a magyar vívósport emblematikus figurája. Az egyetem jogász hallgatójaként 1927-től 1951-ig versenyzett és edzősködött a BEAC színeiben, majd a válogatott edzője, szövetségi kapitánya lett. Tevékenységének 27 éve alatt a magyar vívók 8 olimpián 18 arany-, 11 ezüst- és 12 bronzérmet, a világbajnokságokon pedig 34 arany-, 41 ezüst-, és 33 bronzérmet nyertek.

Gyuricza József 1952-től a Műszaki Egyetem általános mérnöki szakára járt, így az egyetemi sportolókat tömörítő Budapesti Haladás vívója lett. Az 1954-es budapesti rendezésű XII. Főiskolai Világbajnokságon a tőrvívó csapattal - a szintén Haladásos Marosi Józseffel együtt - aranyérmes lett, másnap pedig egyéniben veretlenül jutott fel a dobogó tetejére.

Gyuricza József (b) és az olimpiai bajnok Edoardo Mangiarotti a páston

Gyuricza József (b) és az olimpiai bajnok Edoardo Mangiarotti a páston

Gyuricza József és Christian D’Oriola

Gyuricza József és Christian D’Oriola

Az 1955-ös római VB-n mindenki az akkor már 3-szoros olimpiai- és 7-szeres világbajnok, olasz Christian d’Oriola mellett tette volna le a voksát, ám Gyuricza József óriási meglepetést okozott. A döntő párbajban Gyuricza nagyon nyugodtan, 5:2-re verte meg a tőrvívás máig egyik legfényesebb csillagát, és szerezte meg Magyarország első egyéni, tőrvívó világbajnoki aranyérmét. A teremben extázis uralkodott, vállukon vitték le a pástról a mindössze 20 éves bajnokot.

gyuricza_bay_1955vb
Gyuricza József megszerezte Magyarország első egyéni, tőrvívó világbajnoki aranyérmét. Jobb oldalon mestere, Dr. Bay Béla, a BEAC korábbi elnöke gratulál
gyuricza_1955vb2
Gyuricza József megszerezte Magyarország első egyéni, tőrvívó világbajnoki aranyérmét. Jobb oldalon mestere, Dr. Bay Béla, a BEAC korábbi elnöke gratulál

Dömölky Lídia - aki 1949-ben, 13 évesen kezdett el vívni a BEAC színeiben - szintén Rómában kezdte meg sikersorozatát. Éppen 1955-ben, a világbajnokság évében igazolt át a Vasasba, de a BEAC-ban és a Budapesti Haladásban szerzett tapasztalatok segítették, hogy két arannyal térhetett haza. Női tőr egyéniben mindössze 19 évesen a dobogó legtetejére állhatott fel, a női tőr csapat tagjaként elért aranyérem már csak a hab volt a tortán. Ez az eredmény indította el elképesztően sikeres pályafutásán, az MTK vívójaként később olimpiai bajnok, kétszeres olimpiai 2. helyezett, négyszeres világbajnok és hétszeres magyar bajnok lett.

Dömölky Lídia győzelem feletti öröme Dr. Bay Bélával és az olimpiai- és világbajnoki ezüstérmes Balthazár Lajossal

Dömölky Lídia győzelem feletti öröme Dr. Bay Bélával és az olimpiai- és világbajnoki ezüstérmes Balthazár Lajossal

 

Dömölky Lídia mindössze 19 évesen lett egyéni világbajnok tőrvívásban

Dömölky Lídia mindössze 19 évesen lett egyéni világbajnok tőrvívásban

Szinte törvényszerű volt, hogy Marosi József is a Budapesti Haladás kiválósága lesz, ugyanis a család lakása a BEAC Semmelweis utcai vívóterme fölött volt. A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnök hallgatójaként kezdett a Haladásban sportolni, ahol tőr- és párbajtőrvívásban is jeleskedett.

Marosi Józsefnek, a Budapesti Haladás kiválóságának átadják a csapatban elért ezüstérmet, tőle balra Gyuricza József (1955 Vívó Világbajnokság - Róma)

Marosi Józsefnek, a Budapesti Haladás kiválóságának átadják a csapatban elért ezüstérmet, tőle balra Gyuricza József (1955 Vívó Világbajnokság - Róma)

Legelső sikereit Gyuricza Józseffel együtt érte el. Az 1955-ös világbajnokságon egy csapatban szerezték meg a tőr csapatverseny ezüstérmét. Az 1956-os Melbourne-i olimpián a Balthazár, a szintén haladásos Nagy Ambrus, Sákovics, Rerrich, Berzsenyi felállású párbajtőr csapat tagjaként ezüstérmet szerzett, ugyanakkor - mivel a tőrt is kiválóan kezelte - a tőrcsapat tagjaként is részt vett az olimpián, ahol Gyuricza Józseffel együtt bronzérmet nyertek.

Az 1956-os Melbourne-i olimpián ezüstérmes párbajtőr csapat (balról: Sákovics József, Balthazár Lajos, Marosi József, Dr. Nagy Ambrus, Berzsenyi Dániel, Dr. Rerrich Béla)

Az 1956-os Melbourne-i olimpián ezüstérmes párbajtőr csapat (balról: Sákovics József, Balthazár Lajos, Marosi József, Dr. Nagy Ambrus, Berzsenyi Dániel, Dr. Rerrich Béla)

Marosi József két olimpiai érmet is nyert az 1956-os olimpián: párbajtőr csapatban egy ezüstöt a szintén Haladásos Nagy Ambrussal, és egy bronzérmet a tőr csapat tagjaként Gyuricza Józseffel karöltve

Marosi József két olimpiai érmet is nyert az 1956-os olimpián: párbajtőr csapatban egy ezüstöt a szintén Haladásos Nagy Ambrussal, és egy bronzérmet a tőr csapat tagjaként Gyuricza Józseffel karöltve

Rajtuk kívül még olyan kiválóságok gyarapították a Budapesti Haladás vívóközösségét, mint a későbbi olimpiai bajnok párbajtőr csapat tagjai Bárány Árpád és Kausz István, vagy a főiskolai világbajnokok Kelemen Vera és Szerencsés József és a BEAC 5. olimpiai aranyérmét megszerző Hámori Jenő…

Az 1956-os forradalom leverése után az újra hatalomra kerülő szocialista pártvezetés nem állította vissza a Haladást. A BEAC így 1957. január 10-én újjáalakulhatott, az önálló egyetemmé váló orvoskar (Semmelweis Orvostudományi Egyetem) pedig új egyetemi klubot alakított OSC néven, kiváltak tehát a BEAC-ból. Ezután a három klub (BEAC-MAFC-OSC) között megállapodások születtek a rivalizálások elkerülése érdekében és szétosztották az egyes szakosztályokat, így 1957 után a vívó szakosztály sportolói az OSC-ben folytathatták karrierjüket.