A BEAC második aranykora

„Az 1960-as évek közepén a BEAC egyik fénykorát élte… A régi BEAC pályára szívesen jártak az oktatók… az első emeleti kicsiny étterem szinte tanári klubbá alakult. Ma már szinte elképzelhetetlenek azok az ismeretségek, barátságok, amelyek akkor kötődtek természettudományi-, bölcsész- és jogászoktatók között.”

A szovjet sportmodell bukása és a Budapesti Haladás megszűnése után az újjáalakult BEAC-ot az egyetem újra sajátjának tekintette, a ’60-as évek végére az egyesületnek már 1200 igazolt sportolója volt, a kari bajnokságokon pedig 2500-an vettek részt.

 

1959
Mindennapok a Mező (Kőrösy József) utcai BEAC-pályán (fotó: Fortepan)
ELTE_325eves_1960_2
Ünnepség az ELTE alapításának 325. évfordulója alkalmából a BEAC-stadionban 1960-ban

Az atlétika szakosztály újra meghatározó szereppel bírt az egyesületben, leginkább Bácsalmási Péternek köszönhetően, aki az 1960-as években egy olyan atlétagárdát kovácsolt össze, mely akkoriban az ország élvonalába tartozott.

Ebben az időszakban a legeredményesebb versenyzők egyike a 7-szeres magyar bajnok Szabóné Nagy Zsuzsa volt, aki az 1964-es tokiói olimpián, 2:03,5-ös új magyar csúccsal 4. helyezést ért el 800 méteres síkfutásban, majd az 1966-os budapesti atlétikai Európa-bajnokságon egy ezüstérmet is szerzett.

Az 1966-os, budapesti rendezésű Atlétikai Európa-bajnokságon Szabóné Nagy Zsuzsa (jobb) ezüstérmet szerzett 800 méteres síkfutásban

Az 1966-os, budapesti rendezésű Atlétikai Európa-bajnokságon Szabóné Nagy Zsuzsa (jobb) ezüstérmet szerzett 800 méteres síkfutásban

Az ötszörös magyar bajnok (Hajdú Lajos, Gyulai István, Spánik Ágoston összeállítású) BEAC-os futóváltó oszlopos tagja volt Mihályfi László, aki egyéniben tizenkét magyar bajnoki címet szerzett és háromszor is országos csúcsot futott.

GyulaiIstv n,Sp nikµgoston,Hajd£Lajos,Mih lyfiL szl¢_4x100,4x200-as v lt¢ tagjai, 1969-70_racstalan
A Gyulai István, Spánik Ágoston, Hajdú Lajos, Mihályfi László összeállítású BEAC futóváltó 5 magyar bajnoki címet szerzett
Gyulai István (BMSE), Mihályfi László (BEAC) váltás gyakorlás
Gyulai István (bal) és Mihályfi László, a BEAC futóváltó tagjai az első Universiade-kon is hírnevet szereztek a klubnak
Mih lyfi L szl¢ ‚s a fut¢ t rsai
BEAC-os futóváltó a dobogó tetején

1972-ben mindössze 44 napja volt csúcsformába kerülnie Szepesi Ádám magasugrónak, ugyanis 44 nappal az indulás előtt vált világossá, hogy indulhat az olimpián. A müncheni tragédiáról elhíresült olimpia utolsó versenyszámaként, óriási káosz közepette Szepesi Ádám mindössze 5 cm-el lemaradva az első helytől 2,18 cm-es ugrásával az 5. pontszerző helyen végzett.

Az 1968-ban Németh Angéla pedig a BEAC-os történelem egyik legszebb aranyát hozta el…

„Az olimpián kidekorált minket az Adidas, de a cipő egyszerűen nem volt jó rám. Az olimpiai faluban végül betévedtem a Puma mintaboltjába, ahol két nap alatt egy tökéletesen illeszkedő cipőt készítettek számomra. Abban ugrottam meg az 5. helyet. Mindig csak az egyik lábamon viseltem cipőt, az a mínusz 20 dkg, felfele 1-2 cm pluszt jelentett” Szepesi Ádám

“Mindig csak az egyik lábamon viseltem cipőt, az a mínusz 20 dkg, felfele 1-2 cm pluszt jelentett”

„Az olimpián kidekorált minket az Adidas, de a cipő egyszerűen nem volt jó rám. Az olimpiai faluban végül betévedtem a Puma mintaboltjába, ahol két nap alatt egy tökéletesen illeszkedő cipőt készítettek számomra. Abban ugrottam meg az 5. helyet. Mindig csak az egyik lábamon viseltem cipőt, az a mínusz 20 dkg, felfele 1-2 cm pluszt jelentett”

Az atlétikai sikerek mellett a BEAC ekkoriban nagy szerepet játszott a tájfutás magyarországi meghonosításában és népszerűsítésében is.

A BEAC 1957-ben önállósodott tájékozódási futó szakosztályának vezetői kezdték el a sportág országos népszerűsítését. Így igazolt le a BEAC-ba 1962-ben Hegedüs Aletta majd öccse, András, egy év múlva Ágnes, legvégül pedig az 1955-ös születésű legkisebb testvér, Ábel is. A Hegedüs testvérek kiemelkedő eredményeikkel a BEAC tájfutó szakosztályának húzóembereivé váltak a későbbiekben és sorra nyerték a magyar bajnokságokat.

1963. április 7. Zamercev tábornok, Budapest szovjet városparancsnoka beszélget a Felszabadulási versenyen résztvevő fiatalokkal. A tábornokkal szemben BEAC emblémával a karján Szarvas András, mögötte kissé gyanakvó tekintettel Hegedüs András.

1963. április 7. Zamercev tábornok, Budapest szovjet városparancsnoka beszélget a Felszabadulási versenyen résztvevő fiatalokkal. A tábornokkal szemben BEAC emblémával a karján Szarvas András, mögötte kissé gyanakvó tekintettel Hegedüs András.

Három versenyzőnk – Hegedüs Ágnes, Hegedüs András és Lantos Zoltán – a nemzetközi élvonalban is komoly sikereket ért el. Hegedüs Ágnes 4, Hegedüs András 3, Lantos Zoltán pedig 6 világbajnokságon indult. Ágnes 1970-ben az NDK-ban megrendezett világbajnokságon Horváth Magdával és Monspart Saroltával egy csapatban a 2. helyen célba érve megnyerte a magyar tájfutás első világbajnoki érmét.

Hegedüs Ágnes 1970-ben váltóban szerezte meg a magyar tájfutás első világbajnoki érmét (2. hely)

Hegedüs Ágnes 1970-ben váltóban szerezte meg a magyar tájfutás első világbajnoki érmét (2. hely)

Hegedüs András 1972-ben Csehszlovákiában felért a magyar férfi tájfutás csúcsára, amikor váltóban bronzérmet szerzett:

„A váltónknak én voltam a negyedik, befutó embere. A 200 lelkes magyar tábor elképesztő éljenzéssel fogadott a célban. Az eredményhirdetésnél pedig első és eddig utolsó magyar férfiakként büszkén léphettünk fel világbajnoki dobogóra.”

tf08 Bronz”r”m 1972
Az 1972-es világbajnokságon harmadik helyre befutó Hegedüs Andrást köszöntik társai, Vajda Géza (bal) és Boros Zoltán (jobb). A váltó negyedik tagja, Sőtér János készítette a fényképet
vb3
Az 1972-es világbajnokság térképe. Bal alsó sarokban egy négylevelű lóhere, amelyet a verseny előtti utolsó edzésnapon Hegedüs András edzője, Garay Sándor adományozott tanítványának. A kis növény végül meghozta a szerencsét
fadarab
Az 1974-es dán világbajnokságon ez a 7 cm-es fenyőág fúródott Hegedüs András lábszárába 3 km-rel a cél előtt. A versenyt még végigfutotta, de a mozgástól a fadarab úgy beszorult a két csont közé, hogy az orvosok csak négy hónap után tudták azt eltávolítani

Az ELTE 1972-ben kapta meg a hivatalos értesítést arról, hogy a BEAC Mező utcai sporttelepét lebontják, mert a helyükön áruház épül. Az 1973-as bezárással súlyos törés következett be az egyesület életében, melynek a sporteredmények és a közösségek is kárát látták.

Az 1973-as BEAC-stadion bezárása éppen az egyesület 75. születésnapjára esett

Az 1973-as BEAC-stadion bezárása éppen az egyesület 75. születésnapjára esett