A BEAC első aranykora

A tanárelnök Yolland Arthur, az ifjúsági elnök Esterházy László, és főtitkár Pluhár István „hármasnak” köszönhetően a BEAC az 1930-as években a legsikeresebb korszakát élte.

Az 1931-ben megalakult Testnevelési Intézet vezetője a nyelvész és irodalomtörténész, a Tudományegyetem tanára, Yolland Arthur lett. A cambridge-i egyetemen végzett sportember – aki 1897-ben az első magyarországi nemzetközi futballmérkőzésen is játszott – 1919-től 1946-ig kisebb megszakításokkal 21 éven keresztül volt a BEAC tanárelnöke és fejtette ki hathatós munkáját az egyetemi sportéletben.

Yolland Arthur a BEAC tanárelnöke

Yolland Arthur a BEAC tanárelnöke

A klubvezetés olyan mecénásokat tudott megnyerni a BEAC támogatására, mint a vallás- és közoktatásügyi miniszter Hóman Bálint, a korábbi BEAC-os ifjúsági elnök, az Országos Testnevelési Tanács elnöke Kelemen Kornél, és Magyarország igazságügy-minisztere Lázár Andor. Ennek köszönhetően a BEAC 1932-ben felavathatta a 615 öltözőszekrénnyel, 27 mosdóval és fürdővel, valamint központi fűtéssel ellátott klubházát, majd 1935-ben megnyithatták a már valóban európai szintű, 12.000 ember befogadására alkalmas BEAC sportkomplexumot.

A BEAC Klubház felavatása 1932. szeptember 24-én

A BEAC Klubház felavatása 1932. szeptember 24-én

A BEAC-Klubház, a zászlórúdon a BEAC zászlajával

A BEAC-Klubház, a zászlórúdon a BEAC zászlajával

A VI. Főiskolai Világbajnokság rendezési jogát a Magyar Főiskolai Sportszövetség a Pázmány Péter Tudományegyetem alapításának 300. évfordulója alkalmából pályázta és kapta meg, és így az 1935. augusztus 10-18. között megrendezett esemény házigazdája az egyetem illetve a BEAC, a fővédnök pedig maga Horthy Miklós kormányzó lett.

A BEAC pálya távlati képe – Misley Sándor, a BEAC korábbi vívójának tervei

A BEAC pálya távlati képe – Misley Sándor, a BEAC korábbi vívójának tervei

Kilátás az új BEAC-pálya tribünjéről

Kilátás az új BEAC-pálya tribünjéről

beac_palya_bejarat

A BEAC Klubházának bejárata. Az ajtó mellett Petri Lajos „Futó” című szobra látható, amely az 1936-os berlini olimpia művészeti versenyén elismerő oklevelet kapott

A BEAC stadion az ünnepélyes megnyitó mellett az atlétika, a kosárlabda, a torna, és a labdarúgó összecsapások színhelye volt. Az eseményen 26 ország 774 sportolója képviseltette magát. A sikeres 1935-ös FVB révén nemzetközileg is elismertté vált a Tudományegyetem és a BEAC sportélete.

_MG_2601
A VI. Főiskolai Világbajnokság hivatalos plakátja. A legeredményesebben Magyarország és Németország szerepelt, mely eredményhez az úszó Csik Ferenc és Lengyel Árpád, valamint a vívó Rajczy-Rasztovich Imre, a berlini olimpia BEAC-os sztárjai is 6 arannyal járultak hozzá.
BEAC_palya
A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club sporttelepe – A főiskolai világbajnokság közlekedési térképe
A BEAC két világháború közötti versenydíja. Az érme hátoldalán a latin felirat – „Virtuti et Fortitudini” – „Erényt és Bátorságot” kíván a sportolóknak

Az 1930-as évek legnagyobb sikereit a vívó szakosztály érte el, a Semmelweis utcai vívóteremben ekkortájt pezsgő élet folyt. A szakosztály vívómestere Dr. Gerentsér László, korának egyik legnevesebb vívómestere, a párbajtőrvívás egyik hazai úttörője, a modern magyar kardvívás egyik megteremtője volt, aki – a vívómesterek többségével szemben – vállalta nők oktatását, amelynek meg is lett a gyümölcse.

Bog thy_bogen_erna_1_racstalan2
Gerentser Laszlo es Bogen Erna_vagott
Dr. Gerentsér László vívómester és tanítványa, Bogáthy-Bogen Erna, az első magyar olimpiai érmes nő
Bogen Erna

Bogáthy-Bogen Erna, a 7-szeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár felesége 1931-ben került a BEAC-hoz, ahol Gerentsér szárnyai alá került és 5 éves E-betűs pályafutása alatt rendkívüli sikereket ért el. 1932-ben már a Los-Angeles-i olimpiára utazhatott, ahol egyéni tőrvívásban bronzérmet szerzett, ezzel ő lett Magyarország első női olimpiai érmese.
1933-tól kezdve három éven át minden Európa-bajnokságot megnyert a női tőrvívó csapat tagjaként. 1936 végétől a Honvéd Tiszti Vívó Klub pástján folytatta karrierjét, ahol a következő évben Elek Ilonával és Elek Margittal egy csapatban a párizsi világbajnokságot is megnyerte.

A BEAC tagjai egy másik csapatsportág, a kosárlabdázás magyarországi meghonosításában is aktívan részt vettek. Már az első, 1933-as magyar férfi és női kosárlabda-bajnokságban szerepelt a BEAC. A női kosárcsapat rögtön az első három idényben ezüstérmet szerzett. Ezeket túlszárnyaló eredményekre egészen 1989-ig kellett várjon a BEAC-os női kosárlabdázás. A férfiak pedig az 1941/42-es bajnokságban nyerték meg a magyar bajnokságot. Ezt a sikert leginkább két kiváló vezetőedzőnek és egyben játékosnak,  Csányi Sándornak, valamint Bácsalmási Péternek köszönhette a csapat, akik a kosárlabda mellett az atlétikában is jeleskedtek.

A BEAC-os férfi kosárlabda csapat a magyar bajnokság mellett az 1943. évi főiskolai bajnokságot is megnyerte

A BEAC-os férfi kosárlabda csapat a magyar bajnokság mellett az 1943. évi főiskolai bajnokságot is megnyerte

Bácsalmási Péter igazi all-round egyéniség volt. Többszörös bajnok volt hármasugrásban és tízpróbában. 1932-ben a Los Angeles-i, 1936-ban pedig a berlini olimpián is részt vett, utóbbin rúdugrásban hatodik helyezést ért el. Mind a két olimpián ő vihette a magyar csapat zászlaját, az 1936-os olimpia előtti fogadalomtételre pedig éppen a BEAC-stadionban került sor, ahonnan útnak indultak a magyar sportolók, és a megszerzett 10 aranyból Csik Ferenc és Rajczy-Rasztovich Imre aranya ragyogott a legszebben a BEAC-os szíveknek.

Később több éven át volt a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke, a Testnevelési Főiskola igazgatóhelyettese, élete végéig pedig a BEAC atlétika szakosztály vezetésében vett részt.

B csalm si P‚ter az 1930-as ‚vekben_1
Bácsalmási Péter az ’30-as, ’40-es években hármasugrásban, rúdugrásban, tízpróbában, majd kosárlabda játékosként és edzőként is kiváló eredményeket ért el
fogadalom
Az 1936-os olimpiai fogadalom a BEAC-stadionban. A zászlót Bácsalmási Péter tartja. „Fogadjuk, hogy a nemzeti színeknek becsületet, a magyar névnek dicsőséget szerzünk!...”
DSC_2693
A BEAC megalapításának 40. évfordulójára készített emlékplakett