A Mező utcai pálya elbontása után az új Bogdánfy utcai sporttelep 1977-es átadásával a működés feltételei stabilizálódtak. A Sportcsarnok viszont csak 10 évvel később, 1987-re készült el. De ezzel megkezdődött a BEAC csapatsportjainak, köztük leginkább a női kosárlabdacsapat felfelé ívelő pályája is.
Az 1980-as évek második felére Bild Katalin vezetőedző és segítője, Buttás Pál következetes munkájának köszönhetően összeállt egy olyan társaság, amely jó eséllyel pályázott arra, hogy kitörjön az „egyetemi kiscsapat” skatulyájából. Az 1988-89-es bajnokságban az együttes közel volt a bajnoki címhez, de szerencsétlen körülmények között a döntőben csak ezüstérmet szerzett.
A csapat éremesélyesként vághatott neki az 1989-90-es évadnak. Karácsony előtt Buttás Pál vette át Bild Katalin helyét, Dr. Klinghammer István pedig a szakosztály elnöke lett. A bajnokság mellett a Magyar Kupában egészen a döntőig menetelt a csapat, és a szekszárdi fináléban 73:69-re legyőzte a Tungsramot.
A bajnokság döntőjének első meccsén a BEAC valósággal kiütötte ellenfelét, 99:72-re verte az MTK-VM-et. Balogh Judit egymaga 46 pontot dobott. A második összecsapás 92:90-es BEAC sikert hozott, és a lányok a klub története során először ünnepelhettek bajnoki címet, amit egy újabb Magyar-Kupa győzelem tett felejthetetlenné.
Buttás Pál így emlékszik vissza az akkori sikerre:
„Egyszeri és megismételhetetlen ez a bajnokságnyerés. Az akkori diadalhoz elsősorban arra volt szükség, hogy összeálljon a Balogh Judit, Szarka Györgyi, Bíró Anikó trió. Akadtak még Európában hasonló képességű kosarasok, de azok nem együtt, nem egy csapatban szerepeltek”
Az ’50-es években megalakult Természetjáró szakosztály 1987 - 2001 között rendezte az első kombinált teljesítménytúrát hazánkban, a SUPER8 teljesítménytúrát. A túra igen népszerű volt a természetjárók körében, változatossága miatt (evezés, kerékpározás, gyalogtúra, közben barlangászattal) kedvelték a résztvevők.
A 1990-es években sem maradtak el az atléta sikerek. Ezek közül kiemelkedik a VB-bronzérmes, 6-szoros magyar bajnok olimpikon Szabó Zsuzsanna, a 9-szeres magyar bajnok gátfutó olimpikon Vári Edit. És akadt köztük egy fiatal lány is, aki ugrásával beírta magát a történelemkönyvekbe.
Győrffy Dóra magasugró 1996-tól 2007-ig összesen 11-szer lett magyar bajnok. A Harvard Egyetem közpolitika szakára járt, emellett kétszer is győzni tudott az USA Egyetemi Bajnokságán.
2001-ben, 23 évesen érte el élete legjobb eredményét, amivel első és eddig utolsó magyar nőként 2 méter felett ugrott és állította be - az immáron 15 éves - magyar csúcsot.
„Ha ezután már semmilyen komoly eredményt nem érnék el, akkor sem lennék csalódott a pályafutásomat illetően.”
2002-ben a bécsi fedett pályás Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett. A 2003-ban, a koreai Deagu-ban megrendezett Universiade-n pedig 194 cm-es ugrással állhatott a dobogó tetejére. A sikersorozatot 2004-ben egy Achilles-ín szakadás törte meg, ami az athéni olimpiai álmoknak is véget vetett.
2008-ban januárban még megugrotta a pekingi részvételhez szükséges 191 cm-es szintet, de sérülése miatt úgy döntött, hogy nemcsak az olimpián nem lép pályára, de végleg befejezi sportkarrierjét.
Egészen 2016-ig kellett várni arra, hogy a BEAC újra olimpikont adjon Magyarországnak. Habár 1997 óta - a tervezett világkiállítás miatti pályaelbontás miatt - 20 éve nem rendelkeznek saját pályával atlétáink, a szakosztály kitartó munkájának és az elhívatott sportolóknak köszönhetően több sikeres utánpótlás versenyzőt, magyar bajnokot, és Csere Gáspár személyében ismét olimpiai indulót sikerült felnevelni…