Prokopp Sándor

az első magyar sportlövő olimpiai bajnok

Névjegy

Kassa 1887. május 7. - Budapest 1964. november 4.

Sportága: sportlövészet

Egyesülete: BEAC

Polgári foglalkozása: jogász, fővárosi jegyző

1912 Stockholm sportlövészet olimpiai bajnok

A BEAC első olimpiai aranyérme nem várt eredmény volt. „A céllövő sportban nem várhatunk sokat a stockholmi olimpiai játékokon…” - írta a korabeli szaklap, esélyeinket latolgatva.

A magyar olimpiai csapat vezérkara a Hotel Continental halljában ült, feladva minden reményt.

 

„Ám egyszerre csak futár robogott be, és valóban pihegve, lelkesülten jelentette: „Győztünk! Most telefonálták a lőtérről, hogy Prokopp Sándor az első!”

Ezzel az eredménnyel Szemere Miklósnak, a BEAC elnökének a magyar sportlövészetért 1903-ban megkezdett munkájának egyik legnagyobb gyümölcse érett be, amelynek köszönhetően felvirágzott hazánkban a sportlövészet.

Az Egyetemi Lapok 1912. július 31-ei száma így felelt az egyetemi sport fontosságát firtatók kritikájára: „Milyen jól esik ilyenkor büszkén felelni arra a sokszor felénk dobott lemondó kérdésre, hogy lesz-e gyümölcs a fán? Igen is lesz, mert van virága a fának. … Köszöntsük tiszta baráti érzéssel, a színeinkre hozott diadalért illő őszinte hálával az Olimpiász magyar világbajnokát: Prokopp Sándort!”

Prokopp Sándor joghallgatóként a BEAC-ban ismerkedett meg a céllövészettel, az 1903-ban megnyitott pusztaszentlőrinci Szemere-lövöldében. Már 1908-ban szabadpuska versenyszámban részt vett a londoni olimpián is. Ez az olimpia azonban még nem a sikerekről szólt. Kitartóan készült, időközben számot váltott, mivel a 300 m-es fekvő hadipuska lövészetben bizonyult a legjobbnak. Illetve csak a második legjobbnak mivel a szövetség Hammersberg Géza mögött, csupán tartalékként számolt vele a stockholmi olimpián. Elszántságát mutatja, hogy miután Hammersberg lemondta az olimpiai szereplést, minden támogatás nélkül, önköltségen utazott el Stockholmba. Óriási meglepetésre, Prokopp tíz lövés után 97 pontos eredménnyel utasította maga mögé a két nagy favoritot, az amerikai Osburnt és a norvég Skogant. Ezzel a fantasztikus teljesítménnyel pedig büszkén emelhette magasba a magyar sportlövészet és a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club első olimpiai aranyérmét.

Az ő stockholmi eredményének köszönhető, hogy lövészet népszerű sportággá vált hazánkban. 1924-ben indult utoljára az olimpián, aktív sportpályafutása után sem szakadt el kedvenc sportágától. 1928-ban összeállította az országos szövetség szabályzatát, valamint a Sport Enciklopédiája című műben a lövészet fejezetet. Versenybíróként és segédoktatóként fiatalok felkészítésével foglalkozott.

1914-től jogászként a főváros szolgálatában tevékenykedett. A II. világháborút követően elvesztette állását, a Rákosi rendszerben őt és családját meghurcolták, államosították házukat.1964-ben bekövetkezett haláláig visszavonultan élt. 2012-ben Pestszentlőrinc-Pestszentimre díszpolgárává választották.

aranyerem_attetszo_elesitett
Az első helyezésért járó aranyérem és oklevél
Dscn2955
Az első helyezésért járó aranyérem és oklevél
cellovolde_ma
IMG_0008_retus lt
ISO-8859-2''prokoppretus l sra retus lt
prokopp
Az újkori olimpiák kezdetén még nem a bajnok, hanem a legfőbb közjogi méltóság, jelen esetben a svéd király állt a dobogó tetején
Prokopp S ndor  1912.
Prokopp  S ndor  akcio  01,  1912.
Prokopp Sándor célra tart az olimpián
Prokopp S ndor l‹  1912.
1912_olimpia_hivatalos_plakat_belyeg_attetszo
Az 1912-es stockholmi olimpia hivatalos plakátjának bélyegnyomata