Magyar Kupa: hiányos felállásban is vadmacskákként küzdöttünk – ELTE BEAC Kosárlabda

Magyar Kupa: hiányos felállásban is vadmacskákként küzdöttünk

A Magyar Kupa harmadik negyeddöntőjében érkezett el lányaink mérkőzése az Atomerőmű KSC Szekszárd csapata ellen. A nap első mérkőzésén a címvédő Sopron Basket valósággal kiütötte a TFSE-MTK együttesét (80-35), míg a második találkozón az NKA Universitas PEAC nagy izgalmak után 62-60-ra múlta felül az UNI Győr MÉLY-ÚT együttesét.

A szekszárdiak teljes kerettel, köztük egy újonccal, az amerikai Kolby Morgannel érkeztek a kupára, míg nálunk Barnai Judie nem tarthatott a társakkal Miskolcra, ott volt viszont a keretben már Mérész Trixi és Geri Ivanova is.

Bálint kosara indította a mérkőzést, amit Dorci egalizált. Az első pillanattól kikristályosodott, hogy a Szekszárd tökéletesen használja a magassági fölényét, 6-8 után palánk alatti labdákból, és lepattanókból remekül élve, pillanatok alatt 10 ponttal elléptek (6-16). Balogh Bubu időkéréssel és cserékkel próbálta megtörni a „vendégek” lendületét. Dorci szép kígyóteres triplát dobott, de ez csak ideig-óráig enyhítette gondjainkat. Mindkét vezetőedző bátran használta a cseréket, nálunk kilencen is megfordultak a pályán az első tíz percben. A Szekszárd dinamikusan növelte előnyét, ami az első negyed végére 16 pontosra hízott (11-27).

Robogott tovább a szekszárdi expressz a második negyed elején: a Djokic alakulat 8-0-val indította a második tíz percet. Berta szerezte az első pontjainkat, de Milic palánk alatti munkájával centikben és kilókban sem tudtuk felvenni a versenyt, így a szekszárdiak gyorsan elérték a 30 pontos különbséget (15-45). Sok esetben hiányzott belőlünk a kellő vagányság, a bátorság, amivel talán szorosabbá tehettük volna a némileg egyoldalú találkozót.

Julcsi triplája adta a második félidő alaphangját, de Timi mutatott példát küzdésből a csapatnak, miután sorra tört be, és szerezte a pontokat vagy a faultokat – a harmadik negyed végén 14 pont és 10 kiharcolt fault állt a neve mellett. Sajnálhattuk, hogy védekezésben viszont rendre kosárszerzés közben faultoltuk a szekszárdi magasembereket, így esélyünk sem volt közelebb zárkózni. Becsülendő volt, hogy nem adtuk fel, úgy tűnt, az első félidei „kupa megilletődöttséget” 20 perc után sikerült levetkőznünk, és eg kicsit sikerólt Viszont a különbséget tartani tudtuk a harmadik negyedben, ami 21-21-gyel zárult – az utolsó negyedre 38-68-as állásról fordultunk.

A záró negyed Milic-Morgan-Czank Timi-Morgan-Milic kotta szerint indult, és a kevés bevethető magasembereink közül Dia a 34. percben a kipontozódás sorsára jutott. Sokasodtak a kihagyott helyzetek mindkét oldalon, közelről nem, csak távolról találtak be a csapatok, Morgan és Friskovec távolija közé Bogi sikeres triplakísérlete ékelődött be. A mérkőzés utolsó pontjai szokatlan szituációból születtek: Dorci faultos kosara után a büntető kimaradt, de a szekszárdiak közül senki nem mozdult a lepattanóra, amiből így Angi tiszta ziccert dobott. A végeredmény 50-85 lett, a Szekszárd tökéletesen kihasználta, hogy egyik alap magasemberünk sem tudott pályára lépni. A lányok a kezdeti megilletődöttséget levetkőzve harcoltak, így emelt fővel utazhatunk haza a Magyar Kupáról.

ELTE BEAC ÚJBUDA – ATOMERŐMŰ KSC SZEKSZÁRD 50-85 (11-27, 6-20, 21-21, 12-17)

Killik László Női Magyar Kupa, negyeddöntő

Miskolc, DVTK Aréna

ELTE BEAC Újbuda: Koch 12/6, Czank 19/3, Boros B. 5, Boros J. 7/3, Juhász 2. Csere: Katona 3/3, Ivanova, Dénes 2, Zsámár.

Atomerőmű KSC Szekszárd: Miklós 2, Studer 2, Bálint 6, Krnjic 8, Goree 2. Csere: Morgan 10/6, Gereben 2, Mányoky 3, Friskovec 12/12, Horváth 2, Holcz, Milic 24/3.

Balogh Judit: „Súlyos” hátrányban voltunk a szó legszorosabb értelmében, hiszen súlyban és magasságban is jelentős fölényben voltak a szekszárdiak. Ez a statisztikából is kiderül, a lepattanókban, a légiós centerek teljesítményében egyaránt, de ezt tudtuk is, hogy így lesz. Örülök annak, hogy vadmacskákból áll a csapatom, akik küzdenek, harcolnak, karmolnak, rúgnak és harapnak az utolsókig. Ez az útja a sikernek, hogy hajts mindig a végéig, az utolsó leheletedig. Ezért a mentalitásért szeretem nagyon ezeket a lányokat, és büszke vagyok rá, hogy az edzőjük lehetek.

Czank Tímea: Ami volt bennünk, azt kiadtuk ma, hiányos felállásban, a kezdő centereink nélkül ennyire futotta ma. Az első félidőben nem találtuk a ritmust, sokan először jártak Magyar Kupán. A második félidőben már jobban oda tudtuk tenni magunkat, ennek örülhetünk.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!