Újrakezdés a serdülőknél – interjú Kováts Rékával – ELTE BEAC Kosárlabda

Újrakezdés a serdülőknél – interjú Kováts Rékával

Március közepén lefújták a korosztályos bajnokságokat (is), és hosszú karanténhetek után június elején indult újra az élet a fiataloknál is. Utánpótlás edzőinket erről az időszakról kérdezzük – elsőként Kováts Rékával, serdülő “A” csapatunk vezetőedzőjével beszélgettünk.

 

Milyen szakaszban ért benneteket a járvány miatt a bajnokságok és az edzések felfüggesztése? Hol tartottatok a bajnoki küzdelmekben és hol jártatok csapatépítésben?

A serdülő bajnokságban a főtábla első fordulója előtt lett vége a szezonnak. Ekkora már pont kezdett igazán összeállni a csapat játéka, az edzéseken tanultakból egyre több mindent alkalmaztak a mérkőzéseken is a lányok.

Milyen reakciókat váltott ki a csapatból, a játékosokból ez a váratlan és új helyzet?

Mivel az elején nem tudtuk, hogy mennyire komoly vagy milyen hosszú lesz ez, így azt se tudtuk, hogy mire számítsunk. Inkább azon gondolkoztunk, hogy hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni az új helyzetből. Aztán befejezettnek nyilvánították a bajnokságokat, ami miatt természetesen mindenkiben maradt egy kis hiányérzet, mert bíztunk egy szép befejezésben, de idővel ez nyilván átalakult és azt gondolom, hogy örülhetünk, hogy egy igazán jó periódusban fejeztük be az évet.

Mennyire gyorsan tudtatok az új helyzethez alkalmazkodni, mekkora nehézséget jelentett Nektek, edzőknek és a játékosoknak az online munkára való átállás?

Egy kis idő volt, mire beálltunk a megfelelő rendbe, de az elejétől fogva nagyon rugalmasak és nyitottak voltak a lányok minden feladatra, ötletre.

Érzésed szerint mi volt a legnagyobb kihívás, amivel meg kellett küzdenetek ebben az időszakban?

Az, hogy nagyon szűk keretek és lehetőségek között kellett kreatív, hasznos edzéseket kitalálnunk, amelyeket nélkülünk is megfelelően meg tudtak csinálni a lányok. Azért 12 héten keresztül nap, mint nap ez nem volt mindig egyszerű, de rengeteg újdonságot tanultunk ezáltal mi is edzőként.

Milyen állapotban tértek vissza a lányok a karantén után – gondolok itt fizikális, mentális, és persze kosártudást érintő állapotra is?

Szerintem kevesen dolgoztak többet, mint ők. El voltak látva feladatokkal, de mindez mit sem ért volna a példaértékű hozzáállásuk, lelkesedésük nélkül. Fizikálisan és mentálisan egyértelműen erősebben tértek vissza, mint ahogy befejeztük a szezont. A játékból természetesen kiestek kicsit, de próbáltuk a különböző labdás fejlesztő feladatokkal olyan képességeiket javítani, amire máskor nem lenne ennyi idő.

Az ő korosztályukra, szerinted, milyen hatással lesz, lehet ez a nagyjából fél év, amit valódi tétmeccsek nélkül töltenek most el? Fenntartható a motiváció ennyi időn át? Formálható pozitívvá egy ilyen helyzet, mondjuk azzal, hogy több idő van a képességek fejlesztésére?

Én azt látom rajtuk, hogy elképesztően megerősödtek fejben, még inkább akarnak edzeni, játszani, fejlődni. Elég nagyok már ahhoz, hogy megértsék, hogy most olyan dolgok kerülnek előtérbe, amelyek máskor kevésbé hangsúlyosak és ők ezáltal csak még jobb játékosok lehetnek. Nyilván hiányoznak a mérkőzések és az azokat körülvevő hangulat, nekik is, nekünk is, de sokkal fontosabb, hogy hogyan alkalmazkodunk az új helyzetekhez. Mérkőzések akkor sem lesznek, ha ezek kesergünk. Próbálom átadni nekik, hogy a mostani időszakot tekintsék megnyert időnek, amikor még több mindenben fejlődhetnek.

Mit terveztek az előttetek álló időszakra? Egyáltalán mennyire tudtok előre tervezni, mit látsz most?

Most, hogy újra elkezdtük a közös edzéseket az első, hogy kiválasztjuk az „A” csapat keretét, utána nyáron már eszerint fogjuk folytatni a munkát, ahol sok egyéni képzés és fejlesztés lesz napirenden. A cél, hogy pótoljuk a hiányzó alapokat, illetve szélesítsük a már meglévő képességeket, készségeket.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!