Bemutatkoznak új játékosaink – Jovana Mandic – ELTE BEAC Kosárlabda

Bemutatkoznak új játékosaink – Jovana Mandic

Játszott korábban Spanyolországban, Németországban és Olaszországban, de úgy érezte, szeretné tudni, mire lenne képes egy erősebb bajnokságban. Azt mondja, megtiszteltetés Bubutól és Nusitól tanulni és szeretné látni, meddig juthat el profi kosárlabdázóként. Bemutatkozik horvát centerünk, Jovana Mandic

 

Hogyan lett belőled kosaras?

Tulajdonképpen véletlenül. Nyilván mindig is magas voltam, mert a szüleim is azok.  Kipróbáltam jópár sportot, de egyiket sem komolyan és sportoló sincs a családomban – inkább a tanuláson volt a hangsúly.  De néhány barátom kosarazott a középiskolában, elhívtak, hogy nézzem meg az edzésüket. Én voltam ott a legmagasabb nézőként is és az edző egyből szólt, hogy szálljak be és próbáljam ki.  Hát, így kezdődött. Aztán elmentem a következő edzésre és a következőre is, és így tovább.  15 évesen kezdtem játszani, ami már elég késő, de egyszercsak benne találtam magam és aztán ehhez igazítottam az életem. Minden más a második helyre került, ami a mai napig is így van.

Mesélj egy kicsit az eddigi karrieredről.

Miután egy évig játszottam otthon, Boszniában, Horvátországba mentem egy évre.Aztán Amerikából kaptam egy ajánlatot, hogy az utolsó középiskolás évemet egy floridai iskolában töltsem.  A következő évben több amerikai egyetemtől is kaptam ajánlatot, végül az University of North Carolina-t választottam. Két évet töltöttem ott és nagyon élveztem.  Bizonyos értelemben egy kultúrsokk is volt.  Az egyetemi sport teljesen másképp működik Európában és Amerikában. Ezért is volt olyan nehéz a családomnak, hogy elengedjenek ilyen messzire, egy teljesen ismeretlen helyre. Nem tudtak semmit arról, hogy milyen ott az élet, ki lesz az edzőm és kivel töltöm majd az időmet.  Ez az út teljesen ismeretlen volt az én hazámban, pár férfi játékos volt már a tengerentúlon, de az ő tapasztalataik is elég vegyesek voltak.

De Amerika nagyon szervezett, ami a tanulást és a sportot illeti. Az egyetemek úgy vannak kialakítva és az időd is beosztva, hogy mindkét fronton helyt tudj állni.  El kell menni az előadásokra és a vizsgákra, de arról is gondoskodnak, hogy ne hagyjunk ki edzést az iskolai elfoglaltságok miatt. Az edzők nézik az egyetemi jegyeket, és ha rosszak lettek volna a jegyeim, nem játszhattam volna. Ha otthon maradtam volna,  akkor döntenem kellett volna, hogy tanulni szeretnék-e vagy kosarazni, a kettő együtt nem ment volna.  De én mind a kettőt szerettem volna csinálni, ezért volt Amerika jó választás számomra. Két év után elment Észak-Karolinából az edzőm és sok csapattársam is, végül én is emellett döntöttem.  Találtam egy másik csapatot Louisianában, fél órányira New Orleans-tól és ott fejeztem be az egyetemet.

Mindig is tudtam, hogy profi kosaras szeretnék lenni, ezért az utolsó évem elején már elkezdtem a jövőbeni terveimen gondolkodni.  Megkerestem pár ügynököt Európában, akik követték az utamat az egyetemi éveim alatt. Végül Spanyolországban kezdtem profiként játszani 2016-ban.  A bajnokság utáni nyarat Argentínában töltöttem, aztán Németországba mentem, de ott nem éreztem jól magam, ezért decemberben aláírtam Olaszországba és ott fejeztem be a legutóbbi szezont. Most pedig itt vagyok.

Hogy esett a BEAC-ra a választásod?

Az olasz szezon után hazamentem és azon dolgoztam, hogy jobb legyek és hagytam, hogy az ügynökök dolgozzanak a lehetőségeken. Vissza tudtam volna menni Olaszországba vagy Spanyolországba, de valami mást szerettem volna, kicsit nagyobb kihívást talán, egy magasabb szintet.  Elhatároztam, hogy várok és megnézem, milyen ajánlat jön még. Ez persze kockázatos, mert a játékosok szeretnek biztosra menni és olyan korán leszerződni valahová, amilyen korán csak tudnak.  Az ügynököm júliusban hívott, hogy a magyar BEAC érdeklődik, de először szeretnének velem találkozni és megnézni.  Ismerem a magyar bajnokságot, bár nem minden részletében és nem minden csapatot, de tudtam, hogy ez egy keményebb bajnokság és idejönni mindenképpen kihívás lenne. Azt mondtam, eljönnék szívesen, mert ha ők szeretnének látni akkor én is szeretném őket megnézni.  Júliusban érkeztem három napra, találkoztam az edzőkkel és edzettem a lányokkal párszor, úgy éreztem, hogy ez lesz az.  Tetszett a hangulat, a klub és összességében minden.

Tudtam, hogy a csapat nem végzett túl jó helyen tavaly, de nagyon sok lehetőség van benne! Itt van Bubu, aki már 15 éve edző itt, én pedig továbbra is tanulni szeretnék, minél jobb játékos lenni és tőle sokat tudok tanulni. Ő nagy tapasztalattal rendelkezik és ő is játékos volt, ami nekem nagyon fontos. Aztán itt van Nusi, akinek szintén páratlan játékos karrierje volt. Kitüntetés velük dolgozni és amikor kijavítanak edzésen, akkor tudod, hogy az jogos és jobbá tudsz válni tőle.  Beszéltem a lányokkal, nagyon kedvesek, bár nagyon fiatalok, de nagyon elszántak és szeretnének fejlődni.  Szerintem mindegyikből lehet jó játékos.  Az, hogy a csapat az NB1-ben játszik még, az önmagában is nagy szó, mivel mi vagyunk az első külföldiek, miközben a többi csapatban van minimum 3-4 vagy még több külföldi játékos. Örülök, hogy itt lehetek.

Megtaláltad a helyed a csapatban?

Ez beletelik egy kis időbe. Minden játékosnak, aki egy új csapatba és bajnokságba kerül, kell némi idő, hogy megszokja az új játékot és edzői stílust. Eddig olyan csapatokban játszottam, ahol nem tartoztam az idősebb játékosok közé, így nem kellett vezetőnek is lennem, mint ahogy ez itt lesz. A csapat fiatal, ezért remélem, hogy a hozzáállásommal és a nemzetközi tapasztalatommal jó példát tudok mutatni a pályán és azon kívül is.


Mit gondolsz mit tartogat számodra a kosárlabda hosszú távon?

Nehéz kérdés. Úgy érzem, meg kell tanulnom kiélvezni a pillanatot.  Természetesen vannak egyéni céljaim, de ugyanúgy fontos, hogy a csapatot is hozzásegítsem a céljaihoz. A szezon végére jobb játékos szeretnék lenni és talán jobb vezető is.  Addig szeretnék játszani, amíg lehet, mert ezt most tudom csinálni és később nem. Szeretném megnézni, hogy meddig tudok eljutni és remélem, hogy ez a szezon hozzásegít ahhoz, hogy sikerrel járjak ezen az úton.

Kapcsolódó csapatok

Related players

Iratkozzon fel hírlevelünkre!