Fel a sportra!

A BEAC és az egyetemi sport hajnala

A magyar egyetemi és főiskolai sportmozgalom – angol mintára – szerveződő klubjai a XIX. század utolsó éveiben jöttek létre, amikor felerősödött az egyetemi ifjúság érdeklődése a modern sportágak iránt. 1887-ben a Budapesti Tudományegyetem akkori rektora, dr. Fodor József azt javasolta, hogy angol mintára alakítsanak egyetemi sportklubot. 1887-ben az Egyetemi Athletikai Club (EAC) megtartotta ugyan alakuló ülését, működése azonban személyi és anyagi feltételek hiányában nem valósult meg. Az 1890-es évektől a modern sportágak iránt egyre nagyobb lelkesedéssel fordultak a hallgatók, a Tudományegyetem kiadványában, az Egyetemi Lapokban önálló sportrovat indult. A Tudományegyetem oktatói közül Dr. Záborszky István tanársegéd, és Dr. Klupathy Jenő egyetemi tanár aktív tevékenysége végül meggyőzte báró Eötvös Lorándot, akkor már világhírű fizikust, korábbi rektort és egyben lelkes természetjárót, hogy vállalja el az új sportklub elnöki tisztségét.

Dr. Klupathy Jenő alelnök és dr. Záborszky István főtitkár levele a BEAC megalakulásáról a Nemzeti Torna Egylet elnökségének
Klupathy Jen” dr
Dr. Klupathy Jenő a BEAC első alelnöke, később a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke

„Ne riadjunk vissza a kezdettől, ha egyelőre nagyon csekély is a kilátás, hogy egy szép klubot alakítsunk, a kívánt munka mindenesetre meg fogja a kívánt gyümölcsöket hozni s ennek reményében szólítalak fel mindnyájatokat: fel a sportra!”

1898. november 1-én ezzel a lelkesítő mondattal zárta Komáromy Zoltán az Egyetemi Lapokban megjelent cikkét. Derűlátó szavai pár nap múlva be is igazolódtak, 1898. november 5-én megalakult a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club! Aznap jóval a közgyűlés megnyitása előtt százával gyűlt össze az ifjúság a Budapesti Tudományegyetem I. számú tantermében. Az alapszabályok felolvasása után falrengető éljenzés fogadta az egyesület első elnökének megválasztott báró Eötvös Lorándot, aki e szavakkal fordult hallgatósága felé:

"Uraim, fogadják a köszönetemet azért, hogy ebben a percben, amikor egy régi vágyunk megvalósítása ügyében egybegyűltek, akkor engem is ide hívtak a maguk körébe és ezen újabb alkotásukban nekem is részt juttattak… Önök még az élet lépcsőjén állnak uraim, s azért vágyódnak a sportra, hogy ezáltal is mindig és mindig jobban férfiakká váljanak.”

Az első mérföldkövek a BEAC életében

  • 1899-ben a BEAC alelnökét, dr. Klupathy Jenő egyetemi tanárt megválasztják a Magyar Atlétikai Szövetség alelnökének
  • 1899. március 30-án került megrendezésre a BEAC első házi atlétikai versenye
  • 1901 januárjában a BEAC részvételével megalakul a Magyar Labdarúgó Szövetség
  • 1901 szeptemberében a BEAC a főváros támogatásával megnyitotta versenypályáját Lágymányoson (a mai Allee bevásárlóközpont helyén)
  • 1902 novemberében Eötvös Loránd helyére a közgyűlés közfelkiáltással Szemere Miklóst (országgyűlési képviselő, jogász, diplomata) választotta meg.
  • 1903-ban Szemere Miklós az akkori Pusztaszentlőrincen felépítette az akkori idők egyik legmodernebb céllövőházát
  • 1907-ben a BEAC kezdeményezésére megalakult az első európai főiskolai sportszövetség, a Magyar Főiskolai Sportszövetség
62-2066
Szemere Miklós, a BEAC elnöke 1902 és 1913 között
Az első dzsúdó-edzések Magyarországon a BEAC lágymányosi sporttelepén 1906-ban
Az első dzsúdó-edzések Magyarországon a BEAC lágymányosi sporttelepén 1906-ban
A Vasárnapi Újság 1896. évi 3. számában megjelent cikk az első magyar röntgenfelvétellel, amelyet Dr. Klupathy Jenő, a BEAC későbbi alelnöke készített báró Eötvös Loránd kezéről
judo_stad
Az első dzsúdó-edzések Magyarországon a BEAC lágymányosi sporttelepén 1906-ban